Tornyi László 1927. március 31-én született Tiszainokán. Szülei jómódú gazdálkodók voltak. Kunszentmártonban járt polgári iskolába, majd Szarvason a Tessedik Sámuel mezőgazdasági technikumban folytatta tanulmányait. 1959-ben szerzett agrokémiai és tajtani szakmérnök diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen.

Gaál Karolina 1825. szeptember 29-én született Tiszainokán. Szülei: Gaál Pál jegyző és Vörös Julianna. Később a család Kenderesre került. Miután az édesapja elvesztette állását, leánya rokonokhoz kerül Vácra. 1852-ben ment feleségül Vörös László mérnökhöz. A férj 1886-ban bekövetkezett halála után lányukkal, Juliannával élt visszavonultan Vácott.

Kuncze Imre 1834. március 2-án született Törökszentmiklóson. Gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön végezte. 1849 januárjában az 1. honvéd tüzérszázadhoz került. Fogságba esett.

1851-ben a törökszentmiklósi járásbírósághoz került. 1854-ben Mezőtúrra, majd egy évvel később Tiszainokára került. 1860-ban Törökszentmiklós főjegyzője lett. Egy évvel később a helyi gazdasági egylet titkárává választotta. A jegyzők közössége 1881-ben az országos jegyzői egylet elnökévé választotta.

A szoborparkot Mári Erzsébet magyar származású szobrászművész és férje, Ubbo Scheffer festő-szobrász hozták létre az általuk vásárolt tiszainokai ház udvarán. A település önkormányzata támogatta a művészpár kezdeményezését. A szoborpark területét a Tiszakürti Arborétum parkosította.

Forrás:

Máté Gizella: Tiszainoka holland szerelmesei. Jászkun Krónika (1994.09.02.): 9.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából avatták fel az emléktáblát a községháza főhomlokzatán, a főbejárat mellett.

(Károly Nóra felvétele - VFMKMI)

A református templom falán avatták fel a Nagy Háború helyi hőseinek emléket állító táblát 1924. december 2-án avatták fel. Az emléktábla reliefje Bán Zoltáén szolnoki mester munkája.

1711-ben avatták fel a tiszainokai református templomot.

Képeslap

Az 1800-es évek második felében épült fel makói és geleji Makay Gábor tiszainokai kúriája. A birtok Makay Júlia és férje, dr. csengerujfalusi O'sváth Albert tulajdonába került. A két oldalszárnnyal ellátott U-alakú kúria tetején huszártorony állt. A hátsó homlokzatán tornác futott végig, amely egy kis parkra nézett. Az 1900-as évek elején Kocsis Imre, helyi gazda vette meg a kúriát a családtól. Házasság révén a kúria Zsoldos Zsigmond tulajdona lett.

Az épült eredetileg intézői lakásának épült a 19. század első felében a széki gróf Teleki család birtokán. Vajai báró Vay Béláné széki Teleki zsófia grófnő halála után a korábbi bérlő, a szelevényi Haraszti család vásárolta meg a birtokot az örökösöktől 1897-ben. Az 1940-es évek második felében államosították az épületet, amelyben kulturházat és helyi mozit rendezték be. A kultúrház és a községi könyvtár napjainkban is az épület egyik részében működik. Az épület másik fele magántuljadonban van.

A községháza falán 1948-ban elhelyezett centenáriumi emléktábla.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)