Kengyel határában hat halom bizonyosan a kunhalmok közé sorolható. Ezek közül kiemelkedik a Baghy-halom, amit a helybeliek Baghy-dombként is emlegetnek.
Kengyel határában található a Baghy-majori-halom (Szélmalom-domb). A halmot értékes löszgyep fedi. A halom tetején magassági jegy található. A népi emlékezet szerint Bagi Gyula után kapta a nevét, aki egy szegény juhász volt, azonban a kutyája a halomból értékes kincset kapart elő, így a juhász egyszeriben meggazdagodott.
A település mellett folyó ütközetekben elhunyt szovjet katonák síremléke a helyi temetőben.
(Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)
Az 1944 őszén a település többször gazdát cserélt. Október 23-án került a szovjet csaptok kezére. A harcok alatt 128 szovjet, 4 román, 55 magyar és német katonát temettek el Kengyel mellett. A helyi temetőben az 1944-ben életüket vesztett hősök tiszteletére közös síremléket állítottak.
A fehérre meszelt obeliszkre helyezett márványtábla felirata:
"Kegyelet az áldozatoknak 1944-45"
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)
A rendszerváltás után emelt emlékoszlop a község mártírjainak tiszteletére. A kopjafába az 1571, 1929 és 1991-es évszámokat vésték. Utólag helyezték el az 1956-os forradalom mártírjainak emléktábláját az oszlopon 1999. október 23-án. A réztáblán adják hírül, hogy a "Kengyel Községért" kitüntetés arany fokozatát adományozták posztumusz az 1956-os forradalom kengyeli áldozatainak.
(széki)
Vármegyénk ezen tekintélyes birtokos családjának emlékét Széky Mihályig (Michael '''de Zeek''') tudjuk felvinni, a ki 1445-ben mint hevesi szolgabiró müködött közre annál a beiktatásnál, melyet a budai káptalan Visontán és Karácsondon nánai Kompolt János javára teljesitett.
(O. L. D. L. 24534.)
Egyik utódát pedig, Mártont, II. Ulászló király Zwch (Szúcs) birtok határjárását illetőleg kiadott oklevelében királyi emberként nevezi meg.
(Haz. okmt. 443. l.)
A XVI.
(ghymesi és gácsi) gróf
A Hunt Pázmány nemzetségből származik. Első ismert őse Ivánch vagy Ivánka Comesnek a fia András Comes de Bánya volt s a XIII. század közepén szerepelt.
Történetét, leszármazását, czímereit a genealogiai és heraldikai irodalomból már eléggé ismerjük.
(N. J. IV. 197. Turul 1897. év 3.)
A megyei levéltár másolatát őrzi a régi czímer megerősitéséről s a pallosjogról szóló ama kiváltságlevélnek, melyet Lajos király 1525. évben F. Ferencz, László, Sebestyén, Miklós és Zsigmond részére adományozott.
(1525. év 1. sz.)
Az 1699.
'''rakolczai''' ny. áll. el. isk. igazgatótanító * 1865. Szerfalva. Oklevelét 1885-ben Mármarosszigeten szerezte. Tanított Szerfalván, Deszén, Kengyelen, Jászalsószentgyörgyön, 1900-ban került Szolnokra, 1925-ben vonult nyugalomba. A bpesti kertészeti tanintézetet is elvégezte, mint baromfitenyésztő számos dicsérő okiratot, bronz és ezüst érmet kapott hazai és külföldi kiállításokon. A "Kert", a "Gyümölcskertész" és a "Jászság" c. lapokban számos szakcikke jelent meg. - Felesége: ''Varga Terézia,'' gyermekei: Gyula (h. szds), Terézia, József (okl. gazdász), Valéria (polg. isk.
gát-őr * 1874. Szolnok. 8 évet töltött a m. kir. folyammérnöki hivatalban, 1907 óta az Alcsi-tenyői és Kengyeli ármentesítő társulatnál gátőr. - 29. népf. e.-ben harcolt az orosz fronton, fogságba esett. - Felesége: ''Pászti Mária'', fiai: Ferenc (gátőr), János és István.
=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.