A 18. században újra benépesülő településre nagy számban római katolikusok érkeztek, de protestáns vallású is akadt köztük. A 19. század elején a csépai lakosság mintegy 5 %-a volt evangélikus, akik nem rendelkeztek önálló templommal. Csak más településekre utazva jutottak el az istentiszteletekre. Csépa 1840 óta a szentesi evangélikus egyház filiája. Onnan járt ki évente két alkalommal a lelkész. 1861-től leányházközség volt.

1926-ban missziói egyházközséggé alakult, melynek saját temetője van.

(Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár Képeslaptára)

(Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Az evangélikus imaház 1853-ban, a templom 1889-ben épült a Viola és a Rákóczi Ferenc utca kereszteződésében. A templom építésénél és berendezésénél az Pekárik és a Polner családok szereztek érdemeket.

A fából készült huszártornyos templom 1999 óta helyi műemlékvédelem alatt áll. A toronyban három harang lakik. Alaprajza téglalap alakú, kis oltártérrel. Belső hossza 9, belső szélessége 17 méter. Magassága 4 méter. Befogadóképessége 150 személy. Oltára asztaloltár, oltárképe az utolsó vacsorát ábrázoló olajfestmény. A hódmezővásárhelyi evangélikus egyházközség adományozta a csépaiaknak. Úrvacsorai és keresztelő edényei újabb keletűek. 

Az 1943-as evangélikus templomfelmérés iratai. Csépa. Budapest, 1943.

Evangélikus templomok. Budapest, 1944.

Csépa. Eger-Szolnok, 1982.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár