Csendes Károly Szolnokon született 1933. augusztus 14-án. okleveles közlekedési üzemmérnök, mérnök-tanár, szakfelügyelő
A család az ország két különböző vidékéről származott. Az édesapa, Csendes Károly református szabolcsi cipészmester legkisebb fia volt. Érettségi vizsga után a Nyíregyházi Felsőkereskedelmi Iskolán kapott oklevelet, majd Szolnokon helyezkedett el a mai Varga Katalin Gimnázium épületében működő postahivatalban. 1941-től az újonnan megnyíló Baross utcai Főpostán postaforgalmi főtisztként dolgozott. Testvérei is tanult emberek voltak, egyik bátyja főjegyző lett.
Édesanyja, Mészáros Margit régi szolnoki katolikus családból származott, a család felmenői a XVIII. század elejétől a városban éltek: iparosok, mesteremberek voltak. A nagypapa a MÁV Járműjavítóban dolgozott haláláig, 1917-ig. Az édesanya két nővérével és a nagymamával együtt szerető, vallásos légkört teremtett gyermekei számára.
Károly elemi iskoláit Szolnokon kezdte (1939) és Karcagon folytatta, mert az édesapát az új karcagi posta főnökévé nevezték ki (1942), ezért a család is oda költözött. Kitűnő tanulóként az elemi iskola negyedik osztálya után a nyolcosztályos Karcagi Református Nagykun Gimnáziumba íratták, 1943-ban, de itt csak az első osztályt végezte el, a tanévet előbb le kellett zárni, a bizonyítvány kelte: 1944. április 1.
A front közeledtével megváltozott az élet rendje: a postát a keleti országrészből a fővárosba evakuálták, s a család - két kisgyerekkel – követte az édesapát Budapestre. Egy Hársfa utcai ház pincéjében vészelték át az ostromot. Amikor a házból minden felnőtt férfit malenkij robotra vittek, az édesapa, mielőtt a gödöllői gyusa gyüjtőtáborba került volna, megszökött.
A háborús évek után a család visszatért Szolnokra, az édesapa 1945-től 2.számú vasútállomási postahivatalban dolgozott, később nyugdíjazásáig az 1.sz. Postahivatalban főnök helyettes volt.
Középiskolai tanulmányait 1945 szeptemberétől a nagy múltú Szolnoki Állami Verseghy Ferenc Gimnáziumban folytatta.
Repülőmodelljeivel sikeresen vett részt az országos versenyeken, és 17 éves korától régi vágya teljesülhetett: vitorlázórepülést tanult Szolnokon és Miskolcon. Elméleti és gyakorlati vizsgát tett repülésből. 1949 és 1951 között repülési naplója szerint 61 felszállást teljesített.
Az 1952. június 18-án megszerzett kitűnő érettségi eredménye bármelyik egyetemre utat nyitott volna számára, de nagyobb anyagi támogatásra nem számíthatott. A repülés és a műszaki tudományok iránt is érdeklődött, ezért a Budapesti Műszaki Egyetem akkor Szegedről Szolnokra települő Közlekedési Karán folytatta tanulmányait.
1957-ben diplomát szerzett, és okleveles közlekedési vasúti üzemmérnökként 2 évet töltött a MÁV Szegedi Rakodási Főnökségén. Élet- és munkakörülményei arra késztették, hogy 1959 szeptemberében visszatérjen Szolnokra, örömmel fogadva a Verseghy Gimnázium igazgatójának, Hack Mártonnak a meghívását: legyen régi iskolájának a tanára.
A régi-új iskolában matematikát, műszaki rajzot, filozófiát, művészettörténetet tanított, es szervezte az akkor bevezetett politechnikai oktatást. Az utóbbi oktatási forma szakfelügyeletét is ellátta 1960 és 1965 között.
1965-ben megnősült. Felesége, Szabó Margit a szolnoki Varga Katalin Gimnázium magyar-történelem szakos tanára volt 39 évig, 1970-től 1976-ig pedig igazgatóhelyettesként dolgozott. Lányuk: Mónika.
Csendes Károly 1971-ben az újonnan épült Vegyipari, Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola mérnök-tanára lett, a szakközépiskola mérnöktanára lett hajdani egyetemi társa, Szűcs Gyula igazgató hívására. 1978 és 79 között megbízott igazgatóhelyettes. 1976 és 1978 között a Fővárosi Pedagógiai Intézet megbízásából a finommechanikai és gépészeti tantárgyak országos szakfelügyeletét látta el.
1993-ban nyugdíjba ment, ezután családjának és unokáinak élt 2009-ben bekövetkezett haláláig.
Forrás:
A szolnoki iskolák tanárai a pedagógusok arcképcsarnokában, 2002-2018. Nyíregyháza, 2018.
A szócikk elkészítésében Vass Bálint működött közre az Iskolai Közösségi Szolgálat keretében.