A református templom 1785 és 1788 között épült barokk stílusban. A torony alsó részét Venczel debreceni építőmester emelte 1741 és 1743 között. 1755-ben egy vályogtemplomot emeltek, majd 1785-ben kezdték az új, impozáns templom építését.

A nyugati portikus bejárata felett egy 150x120 cm-es átmérőjű, rózsaszín áranyalatú mészkőtábla őrzi a templom építésének idejét. A tábla napjainkra megkopott szövegét dr.Ducza Lajos és Oláh László műköves mester 2014 nyarán vizsgálták meg és jegyezték le: "ANNO MDCCLXX MENSE SEPTA / SACRAM HANC AEDEM CULTUI CROS ANC TETRI TATIS / CONGSZEGRATAM / CLEMENTER NDULCENTE / AUGUSTISSIKO ROM: IMERATORE / ET REGE APOSTOLICO JOSEPHO II. / ECCLESIA HELVETIA CONFESSIONI ADDICTA / KIS-UJ-SZÁLLÁS SIENSIS / A FUNDA MENTO TANDEM MDCCLXXXVIII MENSE SEPT / FELICITER TOTAM PROPRIIS SUMPTIBUS EREXIT"

Rábel Károly gyöngyösi építőmester két öllel megemelte a torony magasságát. A tető kréter János egri ács munkája volt. 1828-ban egy villámcsapás következtében kigyulladt a tetőzet a toronnyal együtt. 1830-ban fejeződött be a kétéves helyreállítás és az átépítés klasszicista stílusjegyekkel. 

A templom háromhajós alaprajzi elrendezésű. A csehsüveg boltozatokat tartó erős pillérek, a falazott karzatmellvédek füzérdíszei és a karzatok kialakítása gazdagítják a templombelsőt.

(Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Forrás:

Ducza Lajos: A régi templomról. In: Kisújszállási nagykun kalendárium a 2009-es évre. Kisújszállás, 2009. pp. 216-218.

Ducza Lajos: Ismeretlen írás a Református templom bejárata felett. In: Kisújszállási nagykun kalendárium a 2015-ös közönséges évre. Kisújszállás, 2015. pp. 59-60.

Kocsisné Monoki Julianna: Isten és ember dicséretére : megszépült a református templom tornya. In: Kisújszállási nagykun kalendárium a 2003-as közönséges évre. Kisújszállás, 2003. 115. p.

Sípos Árpád: Élő kövek : 220 éve épült a ma látható Református nagytemplom. In: Kisújszállási nagykun kalendárium a 2008-as szökőévre. Kisújszállás, 2008. 223-225. pp.

Szolnok megyei műemlékek. Szolnok, 1988.