A református templom kertjében áll Gál Lajos református lelkész tiszteletére állított emlékkő, melyet 2006-ban lepleztek le. A lelkész 1932-től 1974-ig szolgálta az egyházközösséget.

A római katolikus templom előtt, a templomkert kerítése mellett áll Somogyi Károly (1811-1888) eszregomi kanonok, akadémikus emlékműve, aki Tiszaföldváron született. A 2000. esztendőben felavatott emlékmű eredeti gravírozott márványtábláját 2003-ban Dinyés László szobrászművész bronz reliefje váltotta fel.

A Kossuth Lajos utca és az O. Nagy Benjámin utca kereszteződésében kialakított parkban találhatóak a két világháború hőseinek emlékére állított mementók. Az Őrszem című alkotás Kallós Ede munkája, melyet 1931. október 25-én avattak fel. Az 5 méter magas műkőből készült oszlopon álló bronz katonaalak egyik kezében puska, figyelő tekintetét pedig a távolba irányítja.

A református templom kertjében áll Wass Albert portréját ábrázoló domborművet, amelyen egy terméskő alapzaton nyugszik. Alkotás Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászmű­vész munkája, melyet 2006-ban avattak fel.

A római katolikus templom kertjében áll az 1. világháború hőseinek emlékművét, amelyet a szelevényiek közadakozásból állítottak. A szobor egy kezében zászlót tartó katonát ábrázol, aki az országcímert ábrázoló pajzsra támaszkodik. Az emlékmű Horváth Géza szobrászművész alkotása, amelynek talapzatán a 84 hősi halott neve is olvasható. 1923. szeptember 30-án avatták fel a Hősök szobrát, amelynek leleplezésekor Vértessy Gyula, a Petőfi Társaság tagja szavalta el "A szelevényi hősi halottak emlékére" című saját költeményényét.

Pusztagyendán 1944. október 13-án értek véget a harcok. A helyi hősöknek 2009 tavaszán állítottak emlékművet. A szobor Györfi Sándor szobrászművész alkotása. A katonák neve az emlékmű posztamensén olvasható.

Forrás:

Szabó Miklós, D.: Emlékművet avattak a gyendai hősöknek = Új Néplap 20. évf. (2009. május 19.) 116. sz. 16. p.

A református templom kertjében áll a világháborúk hőseinek emlékműve, amely a puskájára támaszkodó magyar bakát ábrázol. A Nagy Háborúban elesett tiszaigari katonák emlékére emelt mementóra utóbb a második világégés helyi áldozatai nevét is feltüntették.

1948-ban, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 100 éves évfordulója alkalmából állították fel az emlékművet a Szabadság téren.

Képeslap

2000. évi tiszai árvíz idején került sor Tiszasasnál Közép-Európa legnagyobb buzgárjának megfékezésére. Egy évvel a nagy árvíz után, a Millenniumi ünnepségsorozat keretében egy emlékparkot hoztak létre, ahol 2001. április 27-én avatták fel a 2000-es árvíz emlékművét. A díszkút közepén a buzgárt megfékező monumentális védművet ábrázoló kompozíció látható.

Zagyvarékas első írásos emléke 1347-ből származik. A település ettől az évszámtól datálja fennállását. 1997-ben, a 650. évforduló alkalmából emlékművet emeltek a településen. A faagott terméskőre helyezett műkő emléktáblát évekkel később feketemárvány lapra cserélték.