2018-ig nem volt Tiszasason katolikus templom. Korábban a hívők az egykori iskolaépületben tartottak miséket. 2017-ben Antal András plébános érkezett a településre, akinek közbenjárására épült templom.
1933. február 13-án Túrkevén született Pápai József. Általános- és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1955-ben szerzett gyógyszerész diplomát a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.
1926-ban született Tiszasason. Alapfokú könyvtárosi és népművelői vizsga elvégzése után 1967-ben a helyi Községi Klubkönyvtérban kezdett el dolgozni. 1982-ben Szocialista Kulturáért kitüntetésben részesült.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal javaslatának eleget téve Tiszasas önkormányzataországos védelemre, műemléki felterjesztésre javasolta 2009-ben a település belterületén (Szőlőhegyi út 10.) található volt szélmalom megmaradt épületét.
2000. évi tiszai árvíz idején került sor Tiszasasnál Közép-Európa legnagyobb buzgárjának megfékezésére. Egy évvel a nagy árvíz után, a Millenniumi ünnepségsorozat keretében egy emlékparkot hoztak létre, ahol 2001. április 27-én avatták fel a 2000-es árvíz emlékművét. A díszkút közepén a buzgárt megfékező monumentális védművet ábrázoló kompozíció látható.
A község református temploma 1789-ben épült. A késő barokk stílusban emelt templomépület egyhajós, egyenes záródású. A homlokzat előtti galéria torony kettős lizénákkal tagolt. A hajó falai erős támpillérekkel tagoltak, az ablakok íves záródásúak.
A településen 1944. október 9-én hallgattak el a fegyverek. 1991-ben készült el a 2. világháborúban elesett hősök emlékére emelt emlékmű az áldozatok nevével.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)
A centenárium emlékére állította a község a zászlórúddal ellátott, festett díszítésű kőobeliszket.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)
(martonosi)
Vármegyénk régi kihalt családja, 1384. évben László főasztalnok, 1460. évben egy másik László marsall Mátyás király udvarában. 1472. évben szerepelnek néhai Demeter fiai János és Péter, továbbá néhai László leányai Hedvig, Júlia és Fruzsina s tiltakoznak a váczi káptalan előtt abonyi, paladicsi, tószegi, vezsenyi, bekenyei, sasi, kürti, kerekegyházi stb. javaiknak Soldos András és Kinizsi Pál által való elfoglalása miatt.
(O. L. N. r. a. 481. : 9. DL. 17360.)
Midőn a család utolsó férfitagjai, András és János, a XVI. század közepén elhaltak, Hegyesbor, Szurdokpüspöki stb.