1857 őszén adzák át a Szolnok-Debrecen vonalat. Egy 1886-ban kiadott menetrend már szerepelt az Alcsi 25. sz. őrház  Az őrház épületét később váróteremmel bővítették.

1955. április 3-án itt avatták fel dr. Román József egészségügyi miniszter, dr. Suchy Dezső megyei főorvos és helyi potentátok jelenlétében az új rendelőintézetet. A Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központjának (SZTK) rendelője négyszög alaprajzú, tágas udvart körbezáró kétemeletes szocreál stílusú épülete Szolnok város közel ötévi adóbevételének összegébe került.

Szolnok belvárosában, a Kintzler-palota szomszédos háromemeletes lakóház az 1940-es években épül a Szolnoki Cukorgyár Rt. alkalmazottainak nyugdíjpénztára megbízásából. A neoeklektikus stílusú bérház terveit 1941-ben Münnich Adolf neves budapesti építészmérnök készítette. A háború miatt azonban csak 1946-ban kapta meg az épület a használatbavételi engedélyt.

1925. december 11-én adták át Szolnokon a Szegények Házát. Az első világháborút követően a szegénység  nagy probléma volt az egész országban. Szolnokon is igyekeztek megoldást találni a szegénygondozásra. A város 1924. december 30-án tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a vásártér Rékasi úti részén egyemeletes szegényházat épít. A Levente utcában álló épület kivitelezője Gyura Kálmán és társa volt.

Ösztreicher Lipót (1839-1916) fűszer-, gyarmatáru és liszt-nagykereskedést, illetve rum- és likőrgyárat üzemeltetett Szolnokon mai Baross utca és Ostor utca sarkán, melyet 1892-ben alapított.

A MÁV az 1920-as évek második felében építette a tiszti lakásokat. A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltárban őrzött korabeli források szerint a vasutat az építkezéssel kapcsolatos tárgyalásoknál a Magyar Királyi Államvasutak Szolnoki Osztályfőnöksége képviselte. Erre azért volt szükség, mert a korábbi zegzugos utcafront kiegyenesítéséhez az építkezés megkezdése előtt a várossal egy telekcseréről is meg kellett állapodni. Ez a kiigazítás minden bonyodalom nélkül zajlott, a városi közgyűlés dr.

Madas Mihály szolnoki építési vállalkozónak több saját ingatlannal is bírt a városban. A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltárban található források szerint a Baross úton (eredetileg 2256. szám alatt) található telken a vállalkozó birtokában volt egy raktár és lakás céljára szolgáló épülete.

A Szolnok egyik patináns belvárosi utcájában álló lakóházat dr. Lantos Imréné Engel Éva megrendelésére Ligeti Aurél budapesti műépítész tervezte. Tulajdonosa 1939. november 21-én vette birtokba.

A Magyar Királyi Csendőrség épülete Szolnokon az egykori Scheftsik István u. 7. szám alatt állt.