1986-ban született meg az elképzelés egy ökomenikus templom építéséről. Végül azonban 1991-ben, közel egyidőben római katolikus és a református felekezet, külön templom alapkövét helyezte el. 1996. július 27-én szentelték fel a martfűi református templomot. Dr. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke adta át a Kálmán Ernő debreceni építész által terveztett szakrális épületet. A templom különlegessége az ég felé imdádkozó kezet szimbolizáló torony. A templom mellett urnakegyhely és lelkészlakás is kialakításra került.

A rendszerváltás követően épült meg Martfű római katolikus temploma. A Szent Tamás nevére szentelt templom tervezője Marosi Gábor építész volt. A "jeruzsálemi kereszt" alaprajzú templombelső Krisztus öt sebére utal. A kupolát gyergyói mesterek ácsolták. A búzavirág folyondár motívumaival díszített koszorú Takács Ferenc (1942-) zombori festőművész alkotása. A rézlemezből készült szenteket ábrázoló szobrok Meszlényi János (1939-) szobrászművész munkái.

Kuncsorba önálló missziói egyházközség. Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. A település református temploma 1937-ben épület.

A volt Medve-kocsma telkét adományozta Szolnok város az izraelita hitközségnek. A hitközség megvett hozzá még egy telket. 1897. április 22-én fogadta el az építőbizottság Baumhorn Lipót tervét. A felépítését pedig a ceglédi építőmester, Vaskovits Antal vállalta el.

Jézus Szíve kápolna az alattyáni temetőben.

Az egykori tűzoltószertárból alakítottak ki templomot Mezőhéken. A millecentenárium évében szentelték fel a Szent Kereszt tiszteletére a település első templomát, amely Vass József tiszaföldvári építészmérnök tervei alapján épült. Gyulay Endre szegedi-csanádi megyéspüspök szentelte fel.

A nagyrév egyházközség 1609-ben alakult meg. A községben 1659-től folyamatosan működnek református papok a török kiűzéséig. 1697-ben egy tatártámadás következtében a falu elnéptelenedett. A 18. század eljén, a kuruc idők elmúltával, újratelepülést községben indul meg újra az egyházi élet. 1721 után épült imaháza a közösségnek, 1764-től rendelkeztek egyházi haranggal. 1772-ben épült fel az első torony nélküli templom, amelyet vályogból emeltek.

1909-ben épült a település refomrátus temploma.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Rákóczifalva római katolikus templomát 1893-ban építette Mátray Lajos kunszentmártoni pallér. Jung János egri püspök szentelte fel Mária nevére a templomot, amely az egykori Rákóczi-kastélyból megmaradt Mária-szobrot őrzi.