József nádor, a jászkunok örökös főkapitánya, 1797-ben Jászberénybe látogatott. Ennek az események az emlékére készült a magas barokk obeliszk az egykori Nádor- vagy Sáros-kertben 1798-ban, amely ma már műemlék. 1934-ben helyezték át mai helyére. A környezet feltöltődése miatt a talapzatnak napjainkban csak a felső része látható. Az obeliszket az 1990-es évek közepén renoválták.

A barokk szoborcsoportot 1815-ben emelték a jászberényi juhászok, mely a mai Nádor téren látható. Volutás talapzaton álló kőkereszt a korpusszal. Lábainál Mária Magdolna térdel. A kereszt két oldalán önálló talapzaton Máris és János evangelista szobra látható. A szoborkompozíció talapzatán elöl olvasható felirat: Az istendi / tsősége / re állít/ az Jász / berény juhászok 1812. A hátoldal felírása pedig: Ujitatta / Istendicsőségére / Jézus Társulat / 1879.

Forrás:
Sáros András: Jászberény műemlékei, emlékművei, emléktáblái. Jászberény, 1971.
Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.

A ferences templom mellett kialakított parkban áll a műemlék kálvária. A barokk szobor talapzatán olvasható felirat tanúsága szerint 1776-ban készítették, illetve 1838-ban és 1871-ben megújították. A talapzatán két volután Mária és János evangélista szobra áll. A talapzat magasabbra nyúló részen emelték ki a megfeszített Jézust a kereszten. Jézus lábánál egy lámpást helyeztek el a kőkereszt tövében. A Kálváriát Völgyi-keresztnek is nevezték, miután Völgyi István elődei kegyeletből alapítványt tettek a feszület fenntartására 1853-ban.

Volutás, díszes alapzaton áll az 1795-ben készült késő barokk Mária-szobor a Ferencesek terén. A volutákból kétoldalt faragott levéldísz indul és keretezi a feliratos kőtáblát: "KÉSZÜLT 1795-BEN / A hivek adományaiból / megujult/ a megpróbáltatások / idején 1935 ben. / Szeplőtelen Szent Szűz, / édes Nagyasszonyunk, / Vedd szegény hazánkat, / a szét-szórt magyarokat / Tedd, hogy oltalmad alatt / ismét egyesüljünk / és boldogok legyünk. / Csák J. JB". A lépcsős feljáratú emelvény az 1935-ös felújításkor készült, amely Csák József helyi kőfaragó munkája.

Az első városháza földszintes épülete a 18. században épült a főtér közepén, melyet 1842-ben bontottak le. 1832-ben úgy döntött a város vezetése, hogy új középületet (Lehel vezér tér 18.) emelnek. Bedekovich Lőrinc kerületi mérnök készítette el a városháza tervét Pollack Mihály terveinek felhasználásával. Pollack hatása elsősorban a klasszicizló homlokzaton érhető tetten. Az alapkő letételére 1838. szepteber 8-án került sor. 1914-ben, majd 1931-ben az épületet meghosszabbították eklektikus stílusban a Táncsics utca vonalában.

Az ívelt, masszív talapzaton álló, barokkos mozdulatú szobor a Zagyva egyik zúgójánál, a vízimalom mellett állott. Napjainkban a halastó egy kis szigetét díszíti. Az 1766-os Canonica Visitatio utal a szobor készítésére. A szép vonalú, barokkos mozdulatú szobor. A valamikor festett szobron felírás nincs. Források szerint Fejes György özvegye emeltette 1800-ban. 1974-ben a helyi horgászegylet elvállalta a szobor védelmét. A korábban letört fejet visszaillesztették a szoborra és környezetét rendbe tették.

Forrás:
Sáros András: Jászberény műemlékei, emlékművei, emléktáblái.

A kálvária barokk szoborkompozíciója eredetileg a főtéren állt. A magas talapzaton álló kőkereszt lábainál Mária Magdolna és mellette két pilléren Mária és Mária Salóme szobrai. A talapzat közepén lévő keretelt fülkében Szent Rozália fekvő alakja. Bálint Judit, Boleman János özvegye 1752-ben állította a keresztet. Abban az időben a téren ezen a részén árulhattak a görög kereskedők a piacon. Itt mérték a pálinkát is. A pálinkás kereszt elnevezés onnan is származhat, hogy a Pálinkás család volt hosszú ideig a harangozó a főtemplomban.

A Köztársaság téren található Szentháromság szobrot 1831-ben állították a kolera járvány emlékezetére, ahogy erre talapzaton álló felirat is tájékoztat: "A Tellyes Szent Há- / romság egy Istennek / imádásában buzgolkodó / szabad Jász Berényi / népnek lelkiépületé- / re állttatta az epe-/ mirigy alatt Alavander / Mihály tanátsbeli / MDCCCXXXI eszt." A korintizáló oszlop a Szentháromság csoporttal kettős talapzaton áll, a középső párkányzat sarkain négy szent szobrával.  Felette címer a Jászkürttel.

A Köztársaság téren álló plébániaépület barokk épülete 1760-ban épült, melyre egy emeletet emeltek 1894-ben eklektikus stílusban. A földszint homlokzata 1-3-1 tengelyes, a középső három ablak a rizaliton és a szabadon álló íves, kőkeretes kapu az eredeti épületre utal, amely alól egy 20. századi felújítás alkalmával előtűnt az ablakok régi formája. Az 1969-es restaurálása alkalmával került elő a levert vakolat alól a földszinti rész eredeti kiképzése, az ablakok kőkerete és ebben a régi formájában állították helyre.

A barokk Mária-szobrot (Báthory utca 24.) 1728-ban állították. A műemlék egy lépcsős talapzaton álló festett szakrális szobor, mely fölé bádog védőtetőt emeltek. A hátlapon vésett évszám utal a szobor felállítása évére.