A Dózsa György úton álló műemlék templomot a szolnoki kamarai ácsmester, Homályossy Ferenc tervezte és építette. Az építkezés a kolerajárvány miatt egy rövid ideig szünetelt. 15 év alatt, 1836-re készült el a klasszicista templom. A főhomlokzat falpilléres tagolású, a hajó három csehboltszakaszos, szentélye egyenes záródású.

A műemlék jellegű református templom kereszthajója gótikus eredetre utal, de a belső felújításnál a déli falrészen román stílusú ablakok és ajtó nyomaira bukkantak. Az egykori katolikus templom a török uralom után a reformátusoké lett, akik 1738-ban tornyával együtt átalakították. A torony akkor négy fiatornyos volt és a templomnak festett kazettás famennyezete lehetett. A megmaradt táblák a torony alatti karzaton napjainkban is láthatóak. A toronysisak mai formája 1923-ból való.

A Jókai utcában két városképi jelentőségű lakóház áll, amelyek a 19. századi népi építészet kenderesi emlékei. A nagyobb méretű lakóház a 19. század második felében épült. Említésre méltó a festett utcai homlokzat nap- és hold ábrázolással, kereszttel és keretezett falmezőkkel. Az udvari részen mellvédes tornác található, szögletes téglapillérekkel, zárt tornácvégekkel. A nyeregtetős épület cseréppel fedett.

Forrás:
Szolnok megyei műemlékek. Szolnok, 1988.

A 19. század második felében épült a Jókai utcában álló lakóház. Az udvarra néző homlokzatán oszlopos tornác látható. Utcai homlokzata okkersárga színű, az ablaka alul fehérrel keretelt. Az oromzat közepén egy nagy fehér kereszt, mely felett a padlásablakok szintén fehér színnel kereteltek. A vályogház nyeregtetős, cseréppel fedett.

Forrás:
Szolnok megyei műemlékek. Szolnok, 1988.

A Kálvin téren álló kúria épület klasszista sítlusban épült 1830 körül Földszintes elrendezésű épület. Főhomlokzatát öt-öt pilléres tornác és négy oszlopos portikusz díszíti, mely négylépcsős lábazaton nyugszik. A hátsó homlokzata egyszerűbb. Az épület közepén kiugró rizalit 3 ablaka fölött attika látható. Az épület tetőzete hódfarkú cseréppel borított nyeregtető, két végén kontyolt fedélszélek. A portikusz felett bádogozás található. A kúria teljes egészében alápincézett. A pince födéme pillérekkel alátámasztott csehsüveg boltmezőkből áll.

Épület

Nagykun Református Általános Iskola klasszicista épületét 1813 és 1814 között emelték. A főtere lezáró egyemeletes épület udvar felőli belső homlokzata árkádos kiképzésű. Eredetileg földszintesnek épült 6-1-6 árkádnyílásos tornáccal, középen erősen előugró rizalittal. 1818-ban húzták rá az emeletet már alacsonyabb ívű árkádokkal és cseréptetővel. Az épület Kossuth téri főhomlokzatát több alkalommal átalakították, de udvari, emeletes, árkádos homlokzatat ma is az eredeti állapotot tükrözi.

Fésűs beépítésű telken áll az 1850 körül épült földszintes lakóház, melynek utcára néző főhomlokzata deszkaoromzatos, egy ablakkal. A nádtetős épület udvarra néző oldalán kettős oszlopos, úgynevezett lopott tornác áll. A vályogfal kívül-belül tapasztott, fehérre meszelt.

Az egytraktusos ház elrendezése szoba-pitaros konyha-szoba és kamra. Az utcai szobában a konyhából fűtött boglyakemence. A kamra ajtaja az udvarra nyílik.

1794-ben az ortodox templom építéséhez Rábel Károly gyöngyösi építőmestert kérték fel a környéken lakó görög kereskedők. A munkálatok költségvetését Jung József pesti építész készítette. A késő barokk templomot 1798-ban szentelték fel, mely egy fallal kerített egykori sírkert közepén áll. A háromszakaszos hajó szentélye kosáríves. A keleti tájolású három csehsüveg boltmezős csarnoktemplom nyugati homlokzatán áll a torony. A torony és a tetőzet közötti csatlakozást íves féloromzatok biztosítják.

A középkori veremházak egyik utolsó emléke a tetemtőcsősz háza az északi református temető mellett. A putriszerűen a föld alá süllyesztett lakóház a 18. században épült. A T alaprajzú csőszházba a gádoron keresztül lehet belépni, ahol két kis szoba közötti kemence áll, felette egykor fakémény volt. A lapos nyeregtető ház náddal fedett. Az egyik szobában a nádtetőt alulról betapasztva meszelték be, nincs benne padlás. A csőszház végére nyíló zsalus ablak rusztikusan ácsolt. Az 1940-es évek végén az épület egyik végét másfél méterrel megtoldották.

A Dózsa György úton álló lakóház 1820-ban épült népi klasszicista stílusban. A földszintes, véggel az utcára néző épület náddal fedett. A nyeregtető gerincén három sor cserép védi a nádtetőt, A zömök téglaépítmény az egykori szabadkéményes tűzhely emlékét őrzi. Az udvar felőli homlokzaton két kettős oszlopú gerendás tornác látható.

Forrás:
Sisa Béla: Karcag építészeti emlékei. Karcag, 2000.
Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.