Az Annaházi temető Fegyvernek határában található Kettős-halom egyikére épült 

A Fegyvernek határában található egyik kunhalom, a Mányai-halom. A halom tetejére villanyvezeték számára egy beton tartóoszlopot telepítettek .

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Az egykori sóút mellett, a Szolnok-túri-síkon emelkedik a tekintélyes halom. A Kenderes-Bánhalma település határában, a 34. sz közút mellett található halomtest eredetileg közel szabályos kör keresztmetszetű volt. Sajnos a különböző emberi behatások: taposás, földutak, mezőgazdálkodás és bányászati tevékenység miatt jellegét elvesztette. A halom neve birtokosa rangjára utal vissza. Egy 1337-ben kelt birtoklevél említi nevén Losonci Dénes tulajdonaként. 1528-ban hazánkról készült első kézzel színezett fametszet térképén a kunhalmok közül egyedüliként a Bán-halmot tüntették fel.

Fegyvernek, Kenderes és Tiszabő határában található Tinta-halom a környezetéből kiemelkedő, szabályos ívelésű kurgán. Nevét a mellette fekvő Tinta-fertőről kapta. Az erőteljes kotusodás (szerves anyag gyors átalakulása és ásványosodása) miatt a fertő vize gyakran fekete színű volt. Az itt található mocsári növényzet botanikai értéke jelentős. A Tinta-halom a három település határának volt jele.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Az 1850-es években készült terv a fegyverneki római katolikus templomhoz, amely 1863-ban készült el. 1864-ben szentelték fel Szent Vendel tiszteletére. A plébániát Bartakovics érsek alapította és Gerster Károly pesti építésszel építette meg a templomot Feszl Frigyes és Kauser Lipót közreműködésével.

Fegyvernek-Szapárfalu egyik legrégibb műemléke a 4. számú főút mellett álló Nepomuki Szent János-szobor, amelyet 1775-ben állítottak a "vízenjárók" védőszentjének tiszteletére. A szobortalapzat barokkos tagolású és díszítésű, háromszög alaprajzú, melyen dús redőzetű ruhában Mária látható a kisded Jézussal. A szoborcsoport feletti építmény szintén háromszög alaprajzú. A téglafal teteje zsindelyfedésű sátortető. A csehsüveg boltozatot kosáríves hevederek hordozzák.

A fegyverneki Újtelepi temetőben áll az 1480 körül épült gótikus templomrom. A téglából és kőből faragott torony négyzetes alapú, melynek megmaradt része kb. 16 méterre magaslik ki a jelenkori temetőből. Rézsút álló magas támpillérei közül a délnyugatit 1961-ben faragott kövekkel kiegészítették. A pusztatoronyhoz kapcsolódó egykori templom egyhajós, íves záródású volt. Hossza 24 méter, szélessége 12 méter. A torony aljában lévő előcsarnok faragott kőkapuzata jó állapotban maradt fenn.

A községháza főhomlokzatán található tábla kőből készült. A 100 éves évforduló alkalmából avatták fel 1948-ban.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban fegyveresen nem vettek részt a német telepesek, az annaháziak például felmentést kértek Szemere Bertalan belügyminisztertől, mivel betelepülők a házépítéssel foglalatoskodtak. Az emlékművet a centenárium alkalmából állították fel a Nemzeti Parasztpárt fiataljai Bujdosó Mihály vezetésével a főtéren.

Hámori József Fegyverneken született 1932. március 20-án.

=== Forrás: ===
"Magyarország szíve vidéken van!" : Hámori József agykutatóval beszélget Mezei Károly. Budapest, 2008.