Emlékoszlopot állítottak a pusztamonostorai nemzetőrök és Eperjesi Ferenc egykori lelkész tiszteletére 2010-ben. A kopjafa Balogh Bertalan alkotása, amely a helyi általános iskola előkertjében kapott helyet.
Forrás:
Kopjafa készül Pusztamonostoron = Új Néplap (2010.03.16.): 5.
2018. október 5-én, a nemzeti gyásznap előestéjén került felavatásra az Aradi vértanúk központi emlékművének és a tizenhárom tábornok fejfájának leleplezésére. Az emlékhely kialakítását Dankó Zoltán, a település főépítészének munkája.
Forrás:
2018 tavaszán az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából emléktáblát állítottak fel Jászalsószentgyörgyön a településen elhunyt lengyel és magyar hősök emlékére. A Jászalsószentgyörgyi Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület kezdeményezése által megvalósult megemlékezésen az egyesület elnöke, Simon Károly mondott beszédet. Az emléktáblát Szarvák Imre polgármester és Bátori Zsolt, a szolnoki Lengyel-Magyar Nemzetiségi Önkorményzat elnöke leplezte le.
Az emlékművet eredetileg az 48-as temetőben állították fel. Ezt az emlékhelyet felszámolták és az eredeti obeliszket felújítva a város főterén avatták fel újra. A Kossuth-címer és az évszámok alatt a "Hősök pihenjetek" felirat olvasható.
Az 1849-es tavaszi hadjárat cibaki eseményei előtt tisztelegve avattak lovas szobrot Cibakházán az egykori híd közelében.
Török Lőrinc Jászfényszarun született. 1841-től a 9. Miklós huszárezredben szolgált. 1848 szeptemberében Jellasics ellen harcolt. Októberben ezrede besorolt a honvédségbe. A szabadságharc végén hadnagy. 1849 végén besorozták a császári hadseregbe. 1851-ben szerelték le.
Forrás:
Besenyi Vendel: Akikre eddig nem emlékeztünk = Redemptio 13. évf. 5. sz. (2006. október) 4-6. pp.
Mistét János 1823-ban született Jászberényben. Hadbíró gyakornok volt. Majd 1849. április 21-én hadbíró vizsgát tett. 1849. augusztus 24-től hadbíró főhadnagyként szolgált a zarándi hadosztálynál. 1850. január 24-én besorozták a császári seregbe, azonban 1851. március 31-én elbocsátották.
Forrás:
Besenyi Vendel: Akikre eddig nem emlékeztünk = Redemptio 13. évf. 5. sz. (2006. október) 4-6. pp.
Aranyi Márk honvéd százados 1849. február 24-én Cibakházánál katonáival ő szabadította ki a fogságba esett Leiningent. Világosnál tette le a fegyvert.
Forrás:
Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. In: Budapest : Zrínyi Kiadó, 1988.
Bárány Sándor honvéd őrnagy (1810-1896) a pancsovai katonaiskolán végzett. 1849 januárjától őrnagy, zászlóaljának parancsnoka volt. A szolnoki csatában megsebesült Világosnál fogságba esett. 1854-ben kegyelemben részesült.
Forrás:
Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban, 1848-49. Budapest : Zrínyi Kiadó, 1987.