Kovacsóczy István (1818-1888) kanonok 1849-1869 között Tiszapüspöki plébánosa. Ő alapította a szajoli plébániát, melyre 1885-ben kb. 31 ezer Ft-ot költött.
Forrás:
Magyar katolikus lexikon. Budapest, 1993-
Lippich István 1881-ben született Szolnokon. Középiskolai tanulmányai után a budapesti kereskedelmi akadémiára került, majd elvégezte a fővárosi Tudományegyetem jogi fakultását is. Pályáját Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye szolgálatában kezdte, mint gyakornok. 1904-ben lett Jász-nagykun-Szolnok vármegye közigazgatási gyakornoka. 1914-ben az I. honvéd huszárezredhez vonult be. Az erdélyi és orosz frontokon harcolt 1916 júniusáig. 1919 őszén választották meg a vármegye másod főjegyzőjévé, majd kormánybiztossá nevezték ki. A kommün alatt letartóztatták.
Boros Elek budapesti kőfaragó munkája a Nagy Háborúban hősi halált halt szajoli katonáknak emléket állító monolit, amelyet 1921. május 12-én avattak fel. Az emlékoszlopon felül babérkoszorú minta, alatta felirat: "Nyugosznak ők a hős fiak dúló csaták után." A 40 elesett katona neve is olvasható az obeliszk négy oldalán.
1949 tavaszán a belügyminiszter 122.090. (1949.III.) 1-2. számú rendelete alapján a szovjet hősi temetőket és sírokat összeírták. A felmérés tartalmazza az eltemetettek számát, sírbakerülésük időpontját. Ha ismert volt, az elesettek nevét, születésük és elhalálozásuk időpontját is. Megyénkben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található 2585/1949.
A 2. világháború idején Szajol sorsa szorosan összefüggött a megyeközponttal. A Szolnok ellen irányuló valamennyi támadás és hadmozdulat Szajolt is érintette. A harcok során a település kétszer is gazdát cserélt. 1944. október 20-án a románok foglalták el. A németek 23-24-én visszaszerezték az irányítást. Őket a megérkező szovjet túlerő szorította ki. Az emberi veszteségek mellett anyagi javakban is nagy kár érte a falut. A községben a harcok következtében több középület és lakóház is megsemmisült.
1948-ban a Magyar Állam központilag gondoskodott a kistelepülések számára egységes emléktábláról, amelyeket a községházak falán kellett elhelyezni. Ovális keretben a Kossuth címer, fölötte 1848-1948 és a centenáriumi felirat és a keret alatt cser- és olajág. A szajoli községháza bejáratánál látható ennek az 1948-ban állított emléktáblának a 1999-ben felújított változata.
A település 1833-ban épület római katolikus temploma (Rózsák tere 6.) az államalapító király nevét viseli. 1995-ben került sor a templom felújítására. Megújult a padlózat, valamint a szekkó festmény és az oltár renoválására is sor került. Dr. Seregély István (1931-2018) egri érsek tartotta a felúíjtás alkalmából szervezett ünnepi misét 1995. október 28-án.
Györfi Sándor alkotását 2000-ben avatták fel a szajoli Rózsák terén. Az egész alakos bronz szobor 220 cm magas süttői mészkőből készült talapzaton áll.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)
2009-ben állítottak kopjafát, melyen emléktáblán sorolják fel az abban az évben született gyermekek nevét. Szajolban a helyi újszülötteknek 2009-től fákat is ültetnek, mely a Gemenc Zrt által meghirdetett "Minden születendő gyermeknek ültessünk" fát című pályázathoz kapcsolódott.
Forrás:
Baranyi György, Banka Csaba: Zászló, fa a csemetéknek = Új Néplap 2011. szeptember 17. 3. p.
Nemesleveléről a szajoli [[fejer-1601 | Fejér]] családnál tettünk emlitést.
Az 1724. évi investigatió alkalmával Új másk. '''Borbély''' István gyöngyösi lakos nemességének igazolása függőben maradt.
=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.