A Dózsa György úton, a Gimnázium és Szakközépiskola épülete előtt áll Petőfi Sándor és Kossuth Lajos mellszobra. [[turza-ferenc-1945 | Turza Ferenc]] szobrászművész alkotásait egy időben avatták fel 1999 októberében.

A neoromán stílusú, Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templomot 1885-ben Orczy Béla és Andor építtette.

(Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár Képeslaptára)

A Városháza előtt 2000-ben kialakított millenniumi parkban, a Szabadság téren, kapott helyet Turza Ferenc újabb alkotása I. István királyról, aki a város védőszentje

.

Turza Ferenc festőművész, szobrász és költő 1945. február 14-én született Újszászon. Szülei id. Turza Ferenc (1912-1985.) vasúti dolgozó, mozdonyfűtő és Nagy Julianna (1923-1998.) háztartásbeli volt. Újszászon végezte az általános iskolát, majdtanulmányait a Szolnoki Általános Gépipari Technikumban folytatta. A szolnoki Tiszamenti Vegyiművekben kezdett technikusként dolgozni, onnan is ment nyugállományba leszázalékolással 1978-ban.

Autodidakta festő. Több festménye díszíti Újszász közintézményeit és számos köztéri alkotásával találkozhatunk a város közterein és temetőjében sétálva.

Vörösmarty Mihály (1800-1855) költő lánytestvére, Anna (1798-1873) Újszászra költözött [[vorosmarty-janos-1802-1876 | János]] nevű öccséhez, aki az újszászi Orczy-birtok tiszttartója volt. Anna pedig Kossuth László orvosdoktor gyermekei mellett lett nevelőnő. A család nagyon szerette, családtagként temették el. Annának utóda nem született.
Újszászon hunyt el 1873. szeptember 30-án. A Kossuth család temettette el őt. Sírja a helyi temetőben található, melyet 2011-ben rendbe tették és ünnepélyes keretek között újraszentelték a kegyhelyet.

Forrás:
Vörösmarty [...] = Új Néplap 2011.

Vörösmarty Mihály (1800-1855) testvére, János (1802-1876) báró Orczy György újszászi birtokának tiszttartója volt. A szabadságharc alatt Vörösmarty Mihály 1849. január első napjaiban a Pestről Debrecenbe menekülő kormánnyal együtt érkezett Szolnokra. Családjával a kemény télben szekéren kellett folytatnia az utat. A költő, hogy alig 8 hetes kislányát a többnapos út viszontagságaitól megkímélje, Jánoshoz vitte Újszászra.
[[vorosmarty-anna-1798-1873 | Anna]] (1798-1873) nevű testvére hozzá is költözött. János és Anna Újszászon hunytak el.

A 2. világháború helyi áldozatai emlékére bronzból készült domborművet állított város a rendszerváltás után. Meszes Tóth Gyula szobrászművész alkotását 1990. október 23-án állították fel az újszászi római katolikus templom keleti falán.
A domborművet ellopták, amelyet közadakozásból újra elkészítettek. 2012 júniusában avatták újjá.

=== Forrás: ===
Mészáros Richárd: Kik értünk haltak = Újszászi Híradó 20. évf. 5. sz. (2010. május) 16. p.
Gyűjtésből pótolták az ellopott táblát = Új Néplap 23. évf. 134. sz. (2012. június 9.) 4. p.

A világháborúban közel 700 újszászi vett részt. Közülük legalább 83-an vesztették életüket. Több tucat embert vittek ki a Szovjetunióba, akik csak évek múlva tértek haza. A nemzetünkért elesett magyar hősök síremléke az újszászi temetőben áll.

1848, 1945 és 1956 kiemelkedő történelmi eseményeinek emlékére állította a város 1994-ben, mely a városi megemlékezések egyik központi helyszíne a nemzeti ünnepek alkalmával.

A front 1944 novemberében érte el a települést. Egy héten át folyt a súlyos harc. Az itt védekező 4. SS "Polizei" páncélgránátos hadosztályt sorozatosan nagy erejű szovjet támadások érték. A településen november 11. körül hallgattak el a fegyverek. A harcok hősei és áldozatai előtt ezen jelképes közös mementó áll a város közepén.

I. Lipót királytól Gál Mihály, neje Tóth Ilona, ennek első férjétől való gyermekei Sándor András és Ilona 1690. évi márcz. 12-én nyerték a nemességet s a következő czímert:
Kékben zöld alapon arany oroszlán; sisakdisz: nyilt sasszárny közt kardot tartó vörös ruhás könyöklő kar; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
Kihirdettetett 1690. évben, eredetije a levéltárban (1690. év 1.