Trencsénmegyéből származott ide. A nemességet Miklós és János testvérek nyerték II. Ferdinandtól 1630. évi jan. 23-án. Miklós fia Dániel fia János csányi lakos 1724. évben a nemesi investigatiókor igazolja nemességét, ennek fiai pedig Gáspár törteli és Miklós újszászi lakosok 1777. évben bizonyságlevelet nyernek.
(1777. év 331. jkl.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

törökszentmiklósi és zsadányi , gróf Almásy Sándor 1874. november 10-én született Jászberényben. A budapesti Pázmány Tudományegyetemen végzett jogot. Pest-Pilis-Solt vármegyénél közigazgatási gyakornoksága után 1898-tól Pest megyében tb. szolgabíró, majd Kiskőrösre osztották be szolgabírónak. 1904-től tb. főszolgabíró, 1906-tól pomázi főszolgabíró.

ny. máv altiszt * 1882. Újszász. 1925-ig volt a Máv szolgálatában, mint vonatfékező vonult nyugalomba. - Felesége: ''Molnár Veronika'', gyermekei: István, András (mozdonyvezető), Menyhért (máv lakatos) és Rozália.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

1885-ben született Szolnokon. Oklevelét az egri tanítóképzőben szerezte, tanított 1906-tól Biharbályokon, 1907-től Ujszászon, 1908-ban a szolnoki Constantin népiskolához került, 1923-ben lett az iskola igazgatója volt 1945-ig.

dr. várm. aljegyző, tb. főszolgabíró * 1892. Újszász. Oklevelét a bpesti egyetemen szerezte, 1919-ben lépett a vármegye szolgálatába mint h. szolgabíró. Szolgabíró volt Törökszentmiklóson és Jászberényben, 1930 óta vm. aljegyző. - A 14. nehéz tüz. e.-ben harcolt, 2 SL (kardokkal), K. cs. k. tulajd. Több közigazgatási szaklap dolgozótársa.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

ny. rk. el. isk. tanító * 1862. Kőtelek. Régi jász család sarja. Oklevelét 1883-ban Egerben szerezte, tanított Jánoshidán, Pélen, Viszneken, Pusztakürtön, Újszászon; utolsó állomáshelye Szolnok volt, 1923-ban vonult nyugalomba. Az Ipartestületi bank könyvelője, az Ipartestületi betegsegélyző egylet pénztárosa, az Orsz. és a Várm. tanító egyesület tagja. Több verses kötete jelent meg, a Gárdonyi Géza irodalmi társaságtól díszoklevelet kapott. - Felesége: ''Nagy Etelka'', gyermekei: Emilia (Horváth Ferencné), László (dr. tb. főszolgabíró, vm. főjegyző), Lajos (vitéz, várm.

kir. műszaki tanácsos * 1887. Magyarkanizsa. Oklevelét 1908-ban Bpesten a József műegyetemen szerezte. A Lipták és tsa cégnél tervező- és építőmérnök volt. 1909-től a földmiv. miniszteriumban, a bpesti kultuszmérnöki hivatalban, 1924 óta a szolnoki folyammérnöki hivatalban dolgozik. 1933 óta a hivatal főnöke. - A 86. gy. e.-ben harcolt az orosz fronton, K. cs. k. tulajd. - A Szolnoki mérnökegylet választm. tagja. Miniszteri megbizásából Zagyvarékas-újszászi és az Alcsi-kengyeli árment. társ. ig. főmérnöke.

ny. várm. kórházi díjnok * 1879. Újszász. 1932 óta van nyugdíjban. - A 29. h. gy. e.-ben orosz és román fronton harcolt, megsebesült; bronz vit. érem tulajd. - Felesége: ''Nyilas Franciska'' fűszerkeresk., gyermekei: Károly, Antal és Mária (Rapka Béláné).

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

városi főjegyző * 1877-ben született Újszászon. Közigazgatási. tanfolyamot 1902-ben Budapesten végezte. 1902-től I. aljző, 1929-ben főjegyző lett Jászberényben.

Felesége: ''goodi Pálffy Kornélia'', gyermekei: Zoltán, Lajos, Kornélia és Valéria.

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon után. Budapest, 1930.

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

keresk. * 1891. Újszász. Jászberényben szabadult fel. Gyakorlati éveit az ország több városában töltötte. Üzletét, melyet felesége 1917-ben alapított, 1924-ben vette át. - 1914-ben bevonult katonának, harcolt az összes frontokon. Szolg. vaskereszt és bronz vit. érem tulajd. - Felesége: ''Szabó Erzsébet'', gyermekei: Vera, Katalin és György.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.