2006. június 4-én avatta fel Rákóczifalva Önkormányzata a trianoni döntésre emlékeztető mememntót a hősök parkjában. Az alacsony műkőtalapzatra helyezett márványtáblán Ady Endre Üdvözlet a győzőnek című köletményének első verszaka olvasható: "Ne tapossatok rajta nagyon, / Ne tiporjatok rajta nagyon, / Vér-vesztes, szegény, szép szivünkön, /
Ki, íme, száguldani akar."

A rákóczifalvai Macimúzeum épületének belső homlokzatán avatták fel II. Rákóczi Ferenc portréját ábrázoló reliefet és emléktáblát 2003-ban.

(Károly Nóra felvétele - VFMKMI)

1905-ben állították fel a település központjában található fülkés Mária-szobrot, melyet a 2010-es évek elején restaurált Balázs Antal.

A település központjában található fülkében álló népiesen festett Nepomuki Szent János-szobrot az 1900-as évek elején szentelték fel. A több mint 100 éves faszobor állapota  jelentősen romlott, mindkét karja letört.

A római katolikus templom előtt álló feszület.

Az 1. világháborúban a település 87 lakosát veszítette el. Az Iparoskör mártírhalált halt tagtársaik emlékére állított emléktáblát 1937 tavaszán a kör székházának (Rákóczi út 61.) homlokzatán.

1909-ben épült a település refomrátus temploma.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Rákóczifalva római katolikus templomát 1893-ban építette Mátray Lajos kunszentmártoni pallér. Jung János egri püspök szentelte fel Mária nevére a templomot, amely az egykori Rákóczi-kastélyból megmaradt Mária-szobrot őrzi.

Az 1883-ban önállóvá lett település II. Rákóczi Ferenc fejedelem, Varsány egykori birtokosa iránt érzett tiszteletből és hagyományőrzésből vette fel a Rákóczifalva nevet. 1986-ban a település tanácsának székháza (ma Városháza) előtt avatta fel a fejedelem mellszobrát.