Dr. Lengyel Lajos 1937-ben Rábaközben született. 1960-ban szerzett agrármérnöki oklevelet a Mezőgazdasági Akadémián. 1966-ban öntözőgazdálkodási szakmérnöki diplomáját 1966-ban vette át, egy évvel lett a mezőgazdasági tudomány doktora. 1973-ban kandidált. 1997-ben lett habilált doktor.

1929-ben adták át a mezőtúri tűzoltólaktanya ma is működő épületét a város központjában, amelyet Fecska László budapesti építész tervezett. A város önkormányzata 1927-ben döntött úgy, hogy a korábbi földszintes tűzoltó őrszoba és szertár helyett új tûzoltólaktanyát építtet. A tűzoltóság 1886-ban önkéntes alapon szervezõdött és egyesületként mûködött a településen. A XX.

A mezőtúri Kossuth úti Általános Iskola ebédlőjében Veres Gyula keramikusművész alkotása látható, amelyet 2012-ben helyeztek el a felújított tanintézményben.

Forrás:

Mészáros János: Új alkotással gyarapodott. Új Néplap (2012.02.27.): 5.

Mezőtúron, a Székeskert nevű városrészben született 1935-ben. A városi Petőfi Énekkarnak volt a tagja 1948-1968 között.

Erdéliy József (1896-1978) költő születésének centenáriuma alkalmából avattak emléktáblát a tiszteletére Mezőtúron. A költő 1912-ben lett a mezőtúri gimnázium diákja, ahova felnőtt korában is gyakran visszalátogatott. A Szegedi Kis István Református Gimnázium utcai homlokzatán elhelyezett emléktábla szövege:

Kocsis László vezérkari ezredes (gyal.) Mezőtúron született 1901.

Lipcsei Ilona 1938-ban született Mezőtúron. A nyolcvanas években a szociális otthonban dolgozott, ahol az idős emberek foglalkoztatása volt a feladata. Nyugdíjazása után megalapította az Újvárosi Hagyományőrző Klubot. A klub 2017-ben vezetése alatt kapta meg a Jász-NagykunSzolnok Megyei Művészeti Díjat.

1896-ban mezőtúri lakosok adakozásából épült meg a központi kaszinó, a városi olvasóegyletnek adott helyet. 1902-ben lett a neve Úri kaszinó. 1917-ben csődbe ment, az akkori önkormányzat megváltotta az úri kaszinót. 

A háznak híres művészvendégei is voltak. 1898-ban fellépett Jászai Mari, 1909-ban a fiatal Kodály Zoltán is találkozhatott a mezőtúri közönség. 1925-ben Móricz Zsigmond is vendégeskedett a kaszinóban. Az Úri muri című (1928) regényének egyik helyszíne a túri kaszinó.