A Zádor-híd közelében, Karcag keleti határrészén magasodik a Zádor-halom, a régi országút déli oldalán. A mezőgazdasági művelés következtében az ősgyep vegetációját elvesztette, egy magassági jegy és a halmon lévő villanyoszlop pedig a halom tájképi értékét rontja. A halom neve egy kunsági história, Ágota és Zádor, a két kun fiatal szerelmi történetéből való.

Forrás:

Az egykori Pest-Debrecen közötti sóút karcagi szakaszán mentén kunhalmok füzére követi egymást. A Lőzér-halomról szép kilátás nyílik a puszta és Karcag felé. Egy török adószedő meggyilkolása kapcsán kirobbant határperhez fűződő népmondát Györffy István dolgozta fel a Nagykunsági krónikában.

Forrás:
Györffy István: Nagykunsági Krónika. Budapest, 1955.
Körmendi Lajos: Robinson az árokparton. Karcag, 1999.
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

A Pincés-halom Karcag határában fekszik, mely a Német-éri csatorna hídja közelében található Berekfürdő felé. Értékes löszgyep borítja.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

A Kun emlékhelyet 1995-ben avatták fel Karcag város határában, a 4-es főútvonal mellett, az ún. Kis-Hegyesbori halmon. Hegyesbor a középkorban lézető település volt. Ezért került itt kialakításra a kunok beletepülésének 750. évfordulója alkalmából felállított szoboregyüttes.

A Bocskai utcában, Kováts Mihály (1724-1779) karcagi születésű huszárezredes szülőháza helyén állították fel az emlékművet 1994-ben.

Kováts Mihály (1724-1779) karcagi születésű huszárezredes emléktábláját a nevét viselő Kováts Mihály Általános Iskola Kálvin utcai homlokzatán avatták fel 1992-ben. Az emléktáblán elhelyezett dombormű Győrfi Lajos szobrászművész alkotása.

Forrás:

Kováts Mihály emléktábla. Jászkun Krónika (1994.06.11.)

A múzeum hátsó homlokzata mögötti parkban állították fel a karcagi születésű turkológus, Dr. Mándoky Kongur István (1944-1992) emlékművét. A terméskő falon látható dombormű Győrfi Sándor szobrászművész alkotása.

Szűcs Sándor (1903-1982) néprajztudós, múzeumigazgató emlékére 1982-ben leplezték le bronz reliefjét, melyet Győrfi Sándor szobrászművész készített.

Forrás:
Sisa Béla: Karcag építészeti emlékei. Karcag, 2000.

Györffy István (1884-1939) néprajztudós vörösmárvány reliefjét a múzeum bejáratánál 1974-ben avatták fel. A dombormű Papi Lajos szobrászművész alkotása, mely alatt Illyés Gyula 1939-ben született A magyar nép tudósa című írásából vett idézet olvasható: "A magyar nép tudósa volt. / Szeretném így is mondani: / a magyar nép lett tudóssá benne."

Dr. Németh Gyula (1890-1976) turkológusnak születésének 100. évfordulóján állítottak fel egész alakos szobrát a Kossuth téren 1990-ben. A szobor mögött egy stilizált bronz kapu található. A kompozíció egy háromlépcsős talapzaton áll. Alkotója Győrfi Sándor szobrászművész.