2006-ban az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából felavatott emlékmű.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

A Szabadság téren álló műemlék templom 1757 és 1760. között épült. A barokk stílusban emelt templom tornya 1840-ben épült. A nyolcszög három oldalával záruló szentély előtt csehboltoztos hajó. A két oldalkápolna 1880-ban épült.

A bejárat fölött Szűz Mária, a két oldalsó tengelyben Szent István, illetve Szent László király szobra egy-egy fülkében áll. A műemlék jellegű templom falfestményei között is találkozunk a magyar királyok ábrázolásával. A falképek Márton Lajos és Zsadányi János munkái.

A település központi részén kialakított Hősök Kertjében áll a két világháború nagyrévi mártírjai tiszteletére emelt emlékmű. Az obeliszket a Nagy Háború után emelték a távoli harctereken életüket vesztett hős katonák emlékere 1931. június 7-én. Az 5 méter magas emlékmű Branczeiz János budapesti szobrászművész alkotása, amelynek északi oldalán kilenc katonát ábrázoló dombormű, felette három oldalt pedig babérkoszorúval övezett kard relief látható.

Illéssy Sándor 1830. június 25-én született Pesten. 1848-ban nemzetőrnek állt és önkéntesként harcolt Bácskában, majd nemzetőr-századossá lépett elő és a Csepel-sziget parancsnoka lett. A tavaszi hadjárat alatt részt vett a február végi cibakházi ütközetben, ahol az osztrákok fogságába esett gr [[leiningen-westerburg-karoly-1819-1849 | Leiningen-Westerburg Károly]]t szabadította ki katonáival. E hőstettéért honvéd századossá léptette elő [[damjanich-janos-1804-1849 | Damjanich János]].

Az Aradon kivégzett honvédtisztek tiszteletére emlékparkot alakítottak ki Cibakházán 1989 márciusában. Az aradi tizenhármak emlékműve az október 6-i megemlékezések állandó helyszíne a településen.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Kossuth Lajos (1802-1894) 1848 szeptember végén nagy sikerű toborzókörúton szólította fel az Alföld népét a haza és a forradalom védelmére. 1849. január 1-jén a Pestről Debrecenbe igyekvő honvédsereg Szolnokon tartott pihenőt. A vasúti indóház épületében pihent meg erre az éjszakára Kossuth Lajos a kíséretével együtt. Márciusban a Tiszafüreden táborozó Görgey Artúr és a magyar tisztikar szembefordul Dembinszkyvel. Kossuth Vetter tábornokkal és Mészáros hadügyminiszterrel azért utazott ide, hogy rendezzék a seregvezetés problémáját.

Leiningen-Westerburg Károly honvéd tábornok (1819-1849) 1849. január közepétől a 19/3. gyalogezred parancsnoka volt. Februártól alezredes dandárnok lett a 3. hadtestben.

2005. október 6-án leplezték Cibakházán Damjanich János honvéd tábornok (1804-1849) mellszobrát. Az emlékmű dr. Berek Lajos szobrász és Varga Imre bronzöntő alkotása. Az 1849. február 24-i győztes cibakházi csata hőseinek és tábornokának tiszteletére állíttatta a nagyközség önkormányzata.

A tavaszi hadjárat során 1849 március első felében Cibakházán volt a magyar sereg főhadiszállása. A szolnoki csatát megelőző napokban itt lakott Damjanich János, Leiningen-Westerburg Károly és Kossuth Lajos.

A cibakházi csata 150. évfordulójára - a Damjanich napok ünnepségsorozat keretein belül - emelt kopjafát Cibakháza Önkormányzata a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel közösen. Dr. Berek János fafaragó alkotását 1999. március 19-én avatták fel a Polgármesteri Hivatal előtt.