'''palojtai''', dr. egyetemes orvos * 1905. Csépa. Oklevelét 1931-ben szerezte Szegeden. 1931-től Szegeden működött 1932 óta van Tiszasason rendelője. Édesatyja és édesanyja tanítók voltak Csépán.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

földbirtokos * 1866. Tiszasas. Régi tiszasasi család sarja, saját birtokán gazdálkodik, saját nevelésű állatokat tart. Közs. képviselőtestületi tag, volt közs. főbíró, a Ref. egyház gondnoka és presbitere, a Gazdakör és a Hangya szöv. igazgatója. - Felesége: ''Kávási Rozália'', leányai: Julia (özv. Máté Elekné), Erzsébet (Csató Lajosné) és Róza (Máté Ferencné).

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

ny. áll. rendőrellenőr * 1866. Sávoly. Katonai szolgálata után a csendőrséghez, majd onnan az államrendőrséghez lépett át, s 29 évi szolgálat után 1913-ban vonult nyugalomba. 14 hold földje s 1 hold szőlője van. Közs. képv. tag, volt közs. közgyám és pénztáros. - Felesége: ''Hajdú Mária'' , fogadott fia: Ferenc.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

gazdálkodó * 1884. Szolnok. Zsindelykészítéssel foglalkozott. Házassága óta földjén és szőlőjén gazdálkodik. - A 2., majd a 305. komb. gy. e.-ben harcolt az orosz, román, olasz fronton. - A Gazdakör tagja. - Felesége: ''Kiss Anna'', fogadott leánya: Preczer Csató Katalin.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

földbirtokos * 1879. Tiszasas. Régi gazdacsalád sarja. 32 hold földön és 6 1/2 hold szőlőn gazdálkodik, törzskönyvezett állatai vannak. 1930-ban Tiszaföldváron pejkancájával I. díjat (oklevelet és ezüst készletet), a szentesi kiállításon boraival I. díjat nyert. - Az 1. h. husz. e. kötelékében harcolt a szerb, albán, román fronton, 3-szor megsebesült, bronz vit. érem, vaskereszt és K. cs. k. tulajd. A Gazdakör vál. tagja, a Ref. egyház pótpresbitere, a Vadásztársaság pénztárosa. - Felesége:'' Szentesi Erzsébet''.

=== Forrás: ===
Dr.

gazdálkodó * 1868. Tiszasas. Régi tiszasasi család leszármazottja. Saját földjén és szőlőjén gazdálkodik, haszonállatokat tenyészt. - A világháborúban részt vett. - A Közbirtokosság alelnöke, a Hegyközség bírája, a Gazdakör tagja. - Felesége: ''Kiss Klára'', gyermekei: Lajos és Erzsébet (Murvai Jánosné).

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

ref. lelkész * 1905. Mikola. Egyetemet végzett Debrecenben és Utrechtben, 1929-ben avatták lelkésszé. Tanulmányi úton volt külföldön; 1934 óta a tiszasasi ref. egyház lelkésze.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

gazdálkodó * 1884. Tiszasas. Régi gazdálkodócsalád sarja. Saját birtokán gazdálkodik, haszonállatokat tenyészt. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton, fogságba esett. - A község pénztárosa, a Ref. egyház képviselője, a Közbirtokosság jegyzője, a Hangya szöv. és a Gazdakör pénztárosa. - Felesége: ''Csató Julianna'', gyermekei: Sándor és Margit.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

'''buzafalvi''', ref. el. isk. tanító * 1904. Nyiregyháza. Theológiát végzett Debrecenben, tanítói oklevelét 1926-ban Eperjesen szerezte. 1926-tól hitoktató volt Miskolcon, majd Szolnokra került; 1928 óta van Tiszasason. A Stefánia szöv. helyi titkára, a Presbiterium elnöke, a PLE előadója, a lovasleventék oktatója. - Felesége: ''Schadl Julianna'', fia: László.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

fűszer- és vegyeskereskedő * 1887. Tiszasas. Az 1876-ban alapított üzletet atyja halála óta vezeti, 20 hold földje, 5 hold szőlője van. - A 7. táb. tüz. e. kötelékében harcolt az orosz és szerb fronton, fogságba esett. - A Gazdakör és a Tűzoltó testület tagja. - Felesége: ''Bucsai Teréz'', fiai: János és Károly.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.