A kúriát Kemény Imre miniszteri tanácsos építtette 1923–24-ben historizáló stílusban Paulik Ágoston építész tervei alapján. Kemény a hagyomány szerint felesége, Kövér Ilona révén került Tiszafüredre, a Kövér famíliának ettől a kúriától nem messze állt egykor a kúriája. A visszaemlékezések szerint Kemény Imre miniszteri tanácsos 600 katasztrális holdas birtokon gazdálkodott, a gazdacímtárak azonban nem tüntették fel őt tiszafüredi birtokosként, és a környékbeli településeken sem voltak földjei. 1935-ben Kemény Imrénét 141 katasztrális holdas földbirtok tulajdonosaként említette az abban az évben kiadott gazdacímtár.  Az épület az államosítás előtti utolsó tulajdonosaként Justusné Kemény Évát tüntették fel, aki minden bizonnyal Kemény Imre lánya volt. Az 1954–56-os levéltári lista szerint a 19 szobás épület az Egri Állami Erdőigazgatóság Tiszafüredi Üzemegységének a tulajdonában állt. Az 1970-es évek végén a leromlott állapotú kúriát a Hortobágyi Nemzeti Park vásárolta meg, ekkor az épületet teljesen felújították. Napjainkban is a Hortobágyi Nemzeti Park vendégházaként szolgál a nemrégen ismét felújított kúria, 11 szoba található benne. Az épület részben korabeli bútorokkal van berendezve. A kúriát 2,7 hektár területű védett park övezi, több jelentős juhar- és ostorfa van a kertben, az épülethez bevezető utat jegenyenyárfák kísérik. A kert pilléres kapuját ornamentális motívumok díszítik, a kapuszárnyak kovácsoltvasból készültek.

Szabadon álló, magasföldszintes, tetőtér-beépítéssel ellátott, négyzet alaprajzú épület. Keretelt ablakai felett egyenes szemöldökpárkányok, alattuk könyöklőpárkányok húzódnak, a sarkokat és a lábazatot kváderes díszítéssel látták el. Főhomlokzata 1+1+A+1+1 osztású. A főhomlokzat szélein sarokrizalitok állnak. A homlokzat felett 2 manzárdablak nyílik. A hátsó homlokzat T+1+5+1+T osztású. A szélein egy-egy nyolcszög alaprajzú, 3 keskeny ablakkal ellátott, önálló sisakkal fedett tornyocska áll. A homlokzat felett 2 manzárdablak látható, a lábazatban az alagsor ablakai nyílnak. A bal oldali oldalhomlokzat T+2+A+1 osztású, az ajtót kovácsoltvas rács díszíti. Bal szélén a nyolcszög alaprajzú tornyocska, jobb szélén a sarokrizalit látható. A jobb oldali oldalhomlokzat 1+2+T tengelyes, itt a bal szélen a négyzet alaprajzú sarokrizalit, a jobb szélen a tornyocska áll. Az oldalhomlokzatok felett 2-2 manzárdablak nyílik. Belsejében egy kétszintes központi csarnokból nyílnak a síkmennyezetes helyiségek, amelyeknek a mennyezetét az eredeti stukkók díszítik. A központi csarnok falain dór pilaszterek láthatók. A kúriát – beépítéssel ellátott – manzárdtető fedi.

 

A főhomlokzat középen egyemeletes rizalit lép ki a fal síkjából, amely előtt áttört mellvéddel ellátott teraszt alakítottak ki, amelyhez a parkból lépcső vezet fel. A középrizalit földszinti részén félköríves záródású ajtó nyílik, amelynek stilizált zárókövét címer díszíti. A középrizalit emeleti részén áttört mellvédes erkély húzódik, és egy szegmensíves záródású, összetett ajtó látható itt két ablakkal. A rizalit nyílásait két szintet átfogó, szegmensíves záródású, fülkeszerű keretelés díszíti, a rizalit törtívű oromzatán egy ovális világítóablak nyílik

A hátsó homlokzat középrizalitjának földszinti része elé félköríves alaprajzú középrész lép ki, amelynek tetején áttört mellvéddel ellátott erkélyt alakítottak ki. A középrizalit emeleti része 1+A+1 osztású, a félköríves záródású nyílásokat szegmensíves keretelés díszíti. A rizalit törtívű oromzatán barokk vonalú világítóablak nyílik.

(Kósa Károly felvételei - VFMKMI)

Forrás:

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet Budapest, 2005.