Tarnay (Taczmann) Károly Jászberény főbíró 1878-ban építette a sarki épületet 1878-ban népes családja számára.
A magasföldszintes polgári lakóház utcai homlokzata késő romantikus, középen kimagasló attika fallal. A kerti oldalon nyitott teraszhoz vezető lépcső és dór stílusú oszlopok klasszicizáló hatást nyújtanak. A ház hamarosan Vavrik Ágoston tuljadonába került, aki eladta a jászberényi Kaszinó Egyesület számára 1887 őszén. Az Úri Kaszinó akkor tíz éves épületét az egyesület renováltatta és bebútorozta az épületet, majd 1895-ben újrazsindelyezték a tetőt és az épület körüli parkot rendbehozták: lámpákat és padokat állítottak fel. 1900-ban egy nagytermet alakítottak ki korábbi három helyiség egybenyitásával. Az 1. viágháború alatt iskola működött az épületben, majd katonai iroda és az Erdélyből menekült csendőrkerületi parancsnokságot helyezték el falai között. A kaszinó Egyesült 1937-1938 között helyreállította újra az épületet. A 2. vilégháborút követően az államosítással a kommunista párt és a szakszervezet városi szervezete használta az ingatlant, amely utóbb a honvédség kezelésébe került át. 1954-től a Fegyverres erők Klubjának székháza működött az épület falai között. Az épület 1968-as restaurálásakor palatetőt kapott. A rendszerváltozás után a Honvéd Jász Kaszinó Egyesület székháza lett. A város tervei közöt szerepel, hogy az épületbe költözik át a Hamza Múzeum és a Jász Galéria.
Képeslapok
Szabadon álló, magasföldszintes, téglalap alaprajzú épület. Abalaki szegmensíves záródásúak, a széleket lizénák díszítik. Főhomlokztata 2+(2+2+2)+2 osztású. A főhomlokzat középrészén egyhén előrelépő rizalit húzódik, amely felett lépcsőzetes oromzat látható. A rizalit kettőzött ablakai felett egyenes szemöldökpárkányok húzódnak. A bal oldali oldalhomlokzat három tengelyes. Az ablakok az enyhe középrizaliton nyílnak. A jobb oldali oldalhomlokzat 3+1 osztású. Itt is jelzésszerű középrizalit lép ki a fal síkjából. A hátós homlokzatán a falsíkba simuló tornác egykor 1+2+1 pilléres volt. Mára azonban a bal szélét beépítették, így asszimetrikus 2+1 pilléres lett. Régen 2+A+2 osztású volt a hátsóhomlokzat. Napjainkban 1+1+A+2 nyílásritmusú. A tornác melletti falszakaszon egy-egy köralakú világítóablak látható. A tornácról nyíló egyenes záródású, kétszárnyú bejárati ajtó felett lunettás felülvilágítót alakítottak ki. Az ajtó mellett keskeny világítóablakok nyílnak. A tornácról ívelt korlátú lépcső vezet a parkba. A lépcső kovácsoltvas rácsa túl élte az idők viharát. A lépcső két oldalán egy-egy ajtó nyílik az alagsorba. A magas lábazatban nyíló alagsori ablakok osztása megegyezik a magasföldszint ablakainak osztásával.
Forrás:
Sáros András: Jászberény műemlékei, emlékművei, emléktáblái. Jászberény, 1971.
Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet Budapest, 2005.