A kastély magját a nagykárolyi gróf Károlyi család emeltette a 18. század közepén a család itteni birtokrészét irányító gazdatiszt számára. A kúria a majorság központjaként szolgált. A Károlyi familía kenderesi birtokait 1778-ban átengedték a Haller-rokonságnak. Gróf Haller Antal kenderesi birtokát elzálogosította 1792-ben. Így a kúria dévaványai Halasy Márton tulajdonába került. 1857-ig a Halasy család lakta a kastélyt. Nagybányai Horthy István ekkor vette feleségül Halasy Paulát. 1919 nyarán a román intervenció idején a kúria súlyosan megsérült a magyar Vörsö hadsereg és a román csapatok között vívott harcok következtében. 1920-tól Horthy Miklós (1868-1957) kormányzó évente egy kis időt Kenderes töltött.

A rezidencián 1922 és 1924 között folytak javítási munkálatok. 1925-ben Kalin Ferenc építész tervei alapján építették át a kúriát. Ekkor készült el a főszárny emeletráépítése  és a manzárd kialakítása is. A manzárdszobák a kormányzó magas rangú vendégei számára voltak fenntartva. A kastély külsejét hitorizáló stílusú, neobarokk formaelemeket tartalmazú architektúrával látták el, amely a kormányzó feleségének ízléséről tanúskodik. A pilléres kiképzésű1944 októberében érték el a szovjet csapatok Kenderest. Az elfoglalt Horthy-kastélyt kifosztották. Többféle funció után az államosított épületben 1950 őszén traktor-iskola nyílt, amely 1953-ban mezőgazdasági gépészképzővé nőtte ki magát. A tanműhelyeket és a kollégiumot a kastély melléképületeben helyezték el. 1970-ben az iskola új épületbe költözött, a kastélyt teljes egészében kollégiummá alakították. Az épületben egy Horthy-emlékszobát alakítottak ki. A kastélypark egy rész megmaradt és szinte eredeti állapotában

Szabadon álló, összetett alaprajzú épület. Szárnyain földszintes, a középrészen pedig egyemeletes kúria, amely egy U-alakú főszárnyból és egy hozzá kapcsolódó T-alaprajzú mellékszárnyból áll. A mellékszárny végein sarokpavilonok állnak. A kastély ablakai szalagkeretesek, felettük stilizált zárókő látható. Az eredeti  vasrács több helyen megmaradt. A kastélyt manzárdtető borítja. A főhomlokzat nyílásai félköríves záródásúak. A középrizalit földszintje elé ível falú, sávozott lizénákkal díszített középrész lép ki. A középrész tetején posztamensekkel tagolt kőbábos mellvédes terasz látható.  A földszint 4+A+1+(1+A+1)+1+A+4 nyílásritmusú. Az emeleti rész pedig 1+A+A+1 osztású. Az emelet szélső ablakait fűzérdíszes, ión fejezetes, pilaszterek keretelik. Felettük félköríves záródású oromzatokat alakítottak ki ovális világítóablakokkal, tetejükön rokokó jellegű kővázák láthatók. A manzárdtetőn 3+3 félköríves záródású, szemöldökpárkánnyal ellátott díszes ablak nyílik. A bal oldali oldalhomlokzat 4+1+2, a jobb oladli pedig hat nyílásritmusú. A jobb oldali oldalhomlokzathoz egy három félkörvíes árkáddal ellátott nyaktag kapcsolódik. A szárnyvégeken önálló manzárdtetővel fedett pavilonszerű részek álnak, előttük néyg-négy ión jellegű oszlop áll. Az oszlopok mögött húzódó falszakasz osztása a bal szárnyvégen 2+A, a jobb szárnyvégen A. A félköríves záródású nylásokat toszkán fejezetű pilaszterek tagolják. A jobb szárny alatt pince húzódik, melynek ablakait a lábazatban alakították ki. A hátsó homlokzat a földszinten 3+A+3 nyílásritmusú, középen kör alaprajzú, csúcsos sisakkal ellátott torny lép ki a falsíkból. Az emeleti rész 1+2+1 osztású, a tornyon látható két félköríves ablakot ión fejezetes pilaszterek keretelik. A torony elé kosáríves árkádos kocsialáhajtó lép ki, amely sávozott pilléreken nyugszik. A kocsialáhajtó nyitott, neobarokk ívű oromzatát a Horthy család kőbe faragott címere díszíti. A kosialáhajtó alatt szegmensíves záródású ajtó nyílik. A bejárat mellett húzódó ívelt falszakaszokon ovális világítóablakokat helyeztek el. A kastély belseje egytraktusos elrendezésű. Az udvari oldalon keresztboltozatos folyósó fut végig. A termek eredeti stukódíszítése több helyen ma is látható. Az emeletre vezető eredeti bábos falépcső is megmaradt.

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

A kastélypark négypilléres - egy hintókapura és két gyalogkapura tagolódó - kapuzata a kovácsoltvas kapuszárnyakkal. A két középső pilléren rokokó kővázás, a két szélős pilléren oroszlánszobrok állnak. A kerítés körben szintén pilláres kiképzésű.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

A kocsialáhajtó előtti parkrész közepén régen egy nagyméretű kőváza volt. 1950-es évek elején pedig Rákosi Mátyás mellszobra és zászlórúd állt egy rövid ideig. A rendszerváltás után avatták fel a kormányzó szobrát. Az eredeti kőváza pedig a kastélypáark egy másik részébe került át.

Filmhíradó 1926.

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

Jurkovics János: A kenderesi kastély. Szolnok megyei Néplap (1988.04.11.): 5.

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet Budapest, 2005.

Nagybányai vitéz Horthy Miklós kenderesi otthona. Magyar Hiradó 125/4. bejátszás (1926. július)