Kohner Adolf (1866-1937) Budapesten született 1866-ban. Középiskolát Budapesten végezte el, majd a berlini egyetemen szerzett doktori címet kémiából.

1891 és 1894 között gazdálkodással és lótenyésztéssel foglalkozott. Nevéhez fűződik a családi kereskedő-bankház kialakítása. Gazdasági érdekeltségeit kezdetben apja, majd a nagybácsik mellett kedte kiépíteni. Haláluk után ő örökölte meg azok vállalati posztjait és részvényeit. Telejs önállósága 1908-tól bontakozott ki. 1911-ben lapaította meg saját bankját a Földbank Rr-t.1912-ben, mint I. Ferenc József udvari tanácsosa, bárói rangot kapott. A szászbereki nemesi előnevet vette fel. A címerben ágaskodó ezüst griff jobbján három szál arany búzakalászt tart, ami a család terménykereskedéséhez fűződő kapcsolatának jelképe. 1916-ban a Ferenc József rend csillagos középkeresztjével tüntették ki. 1923-ban alapított meg a Zagyvavölgyi Tejértékesítő Rt.-t, amelynek főtelephelye Szászberken volt.

1891-ben vette feleségül Kohner Helént. Négy gyermekük született. Az 1. világháborúban súlyos veszteség érte őket, amikor fiúk, Károly Emil hősi halált halt.

A befolyásos pénzember, mint a művészet nagy pártolója is ismert volt a műértő és műgyűjtő báró. A Szolnoki Művész Egyesület elnöksége mellett számos országos társadalmi és kulturális egyesület életében vett részt. Az 1902-ben létrehozott Szolnoki Művésztelep egyik alapítója volt.

A gazdsági válság a családi vállalkozáának bukását hozta. Ezután betegen és szerényebb örülmények között élt. 1937. január 30-án hunyt el. Sírja a fővárosi Salgótarjáni úti izraelita temetőben található.

Forrás:

Hlbocsányi Norbert: A szászbereki báró Kohner család. In: Zounuk, 29. Szolnok, 2015. pp. 137-172.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon után. Budapest, 1930.

Magyar zsidó lexikon. Budapest, 1929. 495. p.

Szolnoki fejek. Szolnok, 1928.