A tiszaderzsi kúriát losonczi Lossonczy Mihály miniszteri tanácsos, a Lipót-rend lovagja emeltethette klasszicista stílusban a 19. század közepe táján. Lossonczy Mihály egyetlen gyermeke, Lossonczy Amália 1880-ban szilasi és pilisi Szilassy Istvánnal kötött házasságot. A kúria volt a környékbeli vadászatok központja. A hagyomány szerint nagybányai Horthy Miklós kormányzó is megfordult itt több ízben. Szilassy László versenylovakat és agarakat is tartott. Az 1930-as években a kúriát felújították, egy ma is meglévő virágtartó alján az 1918-as évszám olvasható. 1950-ben államosították az épületet, amely a Szabadság Termelőszövetkezet kezelésébe került. Irodákat és raktárakat helyeztek el benne. A rendszerváltozás után üresen álltó kúria 1996-ban magántulajdonba került. Napjainkban lakóházként szolgál. A kúriához tartozó egykori kiszolgáló szárny ma is megvan, a majorság gazdasági épületei lebontásra kerültek. A Szilassy-kripta ma is áll a település régi temetőjében.

Szabadon álló, földszintes, hosszan elnyúló, téglalap alaprajzú épület. Szalagkeretes ablakai egyenes záródásúak, eredeti pálcarácsaik ma is megvannak. A főhomlokzat 6+A+4 osztású, középrésze elé 2 dór jellegű oszlopon nyugvó kocsialáhajtó lép ki a fal síkjából, amelynek eredeti téglapadozata ma is látható, az oszlopokat kőbábos mellvéd köti össze. A kocsialáhajtó alatt egyenes záródású ajtó nyílik, a széleken dór fejezetű féloszlopok láthatók. A bal oldali oldalhomlokzat A+1 osztású, a jobb oldali oldalhomlokzaton 2 új ajtó nyílik. A hátsó homlokzat A+3+(1+A+1)+5 tengelyes, középrészén fából ácsolt, háromszög-oromzattal lezárt – egykor lombfűrészdíszes – veranda lép ki a fal síkjából. Belseje a bal szárnyban kéttraktusos, középfolyosós elrendezésű, a jobb szárnyban egytraktusos beosztású. (A hosszú középfolyosón a tetőben elhelyezett felülvilágító ablak biztosítja a fényt.) A helyiségek síkmennyezetesek, az eredeti ajtótokok és a szegmensíves záródású kályhafülkék ma is láthatók. Az épületet palatető fedi. A kúria bal oldali oldalhomlokzatához egy szabadon álló, téglalap alaprajzú melléképület kapcsolódik, amelynek kiképzése megegyezik a kúriáéval. A két épületet egykor faragott faoszlopos folyosó kötötte össze, a faoszlopokat mára téglapillérre cserélték. A melléképület fő- és hátsó homlokzata 4 tengelyes, bal oldala 1+A osztású. Lábazatában az alatta húzódó dongaboltozatos, 3 szegmensíves falfülkével ellátott pince ablakai nyílnak. A melléképület belseje kéttraktusos, középfolyosós elrendezésű, helyiségei gerendás famennyezetűek. 

Forrás:

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon, 6-7. Budapest, 2005.