Tiszafüred Kovásy-kúria Temető u. 1. A kúriát emeltető kovási Kovásy családból Kovásy Lajos költözött Tiszafüredre 1834 előtt. A família Kovásy Lajos fia, Kovásy Ferenc széki Széky Margittal – Széky (IV.) Péter országgyűlési képviselő, johannita lovag lányával – kötött házassága révén szerzett birtokokat Tiszafüreden és Tiszaigaron 1870 táján. A Kővár-vidéki eredetű kovási Kovásy (másnéven Bozga) család 1720-ban kapott címeres nemeslevelet III. Károly királytól Gergely, valamint fiai, Illés, János, Péter és László személyében. A nemesi címet Máramaros vármegye közgyűlésén hirdették ki, 1834-ben Kovásy Lajos tiszafüredi lakos ezen vármegye bizonyítványa alapján hirdettette ki nemességét Heves–Külső-Szolnok vármegyében is. Szabadon álló, földszintes, hosszan elnyúló, megközelítően téglalap alaprajzú épület. Az eredetileg is egyszerű kialakítású kúria homlokzatait átépítették, a nyílászárók egy részét kicserélték. A főhomlokzat két szélén háromszög-oromzatos oldalrizalitok lépnek ki a fal síkjából, amelyek között egykor mellvédes tornác húzódott, amelynek helyét mára beépítették. A hátsó homlokzat osztása napjainkban 1+2+1+3+1, a homlokzaton két háromszög-oromzatos rizalit húzódik. A kúriát Kovásy Ferenc építtette a XIX–XX. század fordulója táján. Kovásyt Tiszafüreden mindenki csak a "százzsebű Feri apóként" ismerte, mivel olyan sokzsebes mellényt varratott magának, amelybe összes pipája és annak összes tartozéka belefért a különböző fajta dohányokkal együtt. A földbirtokos halála után az épületet fia, Kovásy Kálmán örökölte, lánya, Kovásy Mária pedig Tiszaigaron építtetett kúriát. (A tiszaigari kúriában lakott a másik Kovásy lány, Margit is.) Kovásy Kálmán a helyi hagyomány szerint a Debrecen melletti Nagyerdőben egy vadászlakkal is rendelkezett. Az 1930-as években a Kovásyak a református egyháznak adományozták az épületet, amelyben ezután szociális intézményt alakítottak ki. A II. világháború után államosították a kúriát, a rendszerváltozás után azonban a reformátusok visszakapták; napjainkban a Református Egészségügyi Gyermekotthon működik falai között. Az épületet részben átépítették, a kertnek napjainkban már csak a maradványai láthatók. Forrás: Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet Budapest, 2005.