(rapini)
Az investigationalis iratok szerint II. Ferdinandtól nyert nemeslevelet, tehát minden bizonnyal azt az armalist kapta, melyet az emlitett uralkodó 1627. évben adományozott s 1628. évben Abaujmegye Garadnán hirdetett ki.
(Csoma J. Abaujm. nem. cs. 664.)
Megyénkben Kristóf tünt fel először a XVIII. század elején. Kiváló tehetségű és szorgalmú ember volt, csaknem három évtizeden át méltó alispánja a vármegyének. Lipót királytól adományt nyert Sas és Kürth birtokokra (1735. év 111. sz. 487. jkl.), 1740. évben pedig ugyancsak királyi adományozással megszerezte Nagyrédén a Rákóczi-Aspermont-féle birtokrészt.
(1746. év 105. sz. 1713. év 103. sz. 1740. év 202. sz.)
Első neje volt zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Ágnes, kitől László nevű fia született, második neje pedig özv. Csala Sándorné Perényi Klára bárónő (+ 1764.), ettől pedig Ágnes nevű leánya, Balassa László báró neje, származott. Meghalt Gyöngyösön 1754. évi jún 18-án. (1754. év pp. 542. A. sz.)
László (+ 1777. táján) neje Motesiczky Anna volt, fia pedig József kir. tanácsos, 1798-1815. években nádorispáni főkapitány. Ennek székhelyi Majláth Katalinnal való házasságából származtak: Mária Luby Imre altárnokmester neje, Mária Tige Lajos gróf és cs. és kir. kamarás neje és a magnélkül elhalt József, kinek neje komor Bedekovics Mária volt. (1782. év pp. sz. nélkül. 1752. év 721. jkl. Szolnoki perek 35. sz.)
A család czímerében eltérések vannak.
Nevezetesen Siebmacher könyve (598.) várfalból kiemelkedő mórt jelez, Steöszel Kristófnak a megyei levéltárban levő pecsétei pedig folyóból kiemelkedő mórt mutatnak.
A gyöngyösi Ferenczrendiek albumában levő czímer pedig ez:
fehér mezőben fekete szerecsentörzs, csípőre tett kezekkel; sisakdisz: a pajzsalak; takarók: kék-sárga.
(Turul 1888. év 178.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.