2006-ban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján avatták fel a Templom téren álló emlékművet.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

A rendszerváltozáskor, 1991-ben emeltette a település az emléktáblát az 1956-os forradalom és szabadságharc 35. évfordulója alkalmából az önkormányzat épületének homlokzatán.

A véggel az utcára épült nyeregtetős lakóházat a 19. század közepén emelték. A népi műemlék eredetileg szabadkéményes konyhájának meglétéről a széles alapokon rakott kémény tanúskodik.

Forrás:
Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.

A Petőfi utcában álló gazdasági épület a 19. század elején épült. A népi műemlék a jászsági hagyományos állattartás kevés megmaradt épülete közé tartozik. A farazatos vályogból emelt istálló zsúpfedeles, hangsúlyos bejárattal. A tapasztás fehérre van meszelve.
1999-ben a sok eső erősen megrongálta az épületet. Az önkormányzat megvásárolta a telket és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal segítségével helyreállították az épületet. A rekonstrukció után 2004. október 6-án adták át a felújított istállót.

Forrás:
Fodor István Ferenc: Régi-új népi emlék = Redemptio (2004. október) 18.

A Szeplőtelen Szűz Mária szobra a római katolikus templommal szemben álló 18. századi szakrális műemléke a településnek. A Mária kertben található szobrot Guczonay Ferenc állítatta.

A műemlék jellegű római katolikus templom gótikus, 15. századi eredetű, melyet a török kor után 1701-ben építettek újjá. Hajójához 1732-1734 között új, barokk torony épült. 1750 és 1754 között pedig a régi hajót elbontva új stílusú hajót és szentélyt építettek fel. A dombra épített templomnak homorú falu homlokzati tornya (1775-1778) és a nyolcszög három oldalával záródó szentélye van. Az oldalkápolna a templom tengelyére merőleges. 1868-ban egy földrengés nagy károkat okozott az épületben, így a boltozatokat újjáépítették. A 15.

Gubicz Andrásné Poldermann Júlia alapította a település óvodáját 1876-ban. 1926-ban az alapítás 50 éves jubileuma alkalmával az alapító emlékét az óvoda falába helyezett márványtáblával örökítették meg. Majd a hálás utókor utóbbi két emléktáblát avatott a Fő úti intézmény főhomlokzatán 1976-ban és 2006-ban.

Gubicz Andrásné született Poldermann Júlia (1826-?) a község központjában szép kerttel és gondozott udvarral hozta létre Jászjákóhalma óvodáját 1876-ban.
Jászjákóhalmán élt és ott hunyt el. Sírja a helyi temetőben, a kápolna mellett lévő parcellában található.

Forrás:
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

1990. november 3-án avatott a település különálló emlékművet a második világháború katonái és civil áldozatai emlékére. A márványból készült obeliszk Czuk Ferenc szobrászművész alkotása. Az emlékmű talapzatán elhelyezett fém emléktáblán a háború helyi áldozatainak névsora olvasható.

Forrás:

A jászjákóhalmi Hősi emlékművet Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő avatta fel 1924. május 29-én. Az első világháborúban elesett helyi katonák emléke előtt tisztelegő szobor Siklódy Lőrinc (1876-1945) szobrászművész alkotása. Egy zászlót, valamint egy babérkoszorút tartó katonát ábrázoló műkő szobor talapzatán olvasható a 127 hősi halott neve.