Az 1700-as években készült a szakrális szoboregyüttes, amely a nevét a tetején található fémkakasról kapta. A kakas jelképesen a bűnbánatra emlékeztet. A barokk stílusú kompozíció közepén a felfeszített Krisztus látható, a keresztet Szűz Mária öleli át. A két mellékalak Mária Magdolna és Szent János. Krisztus fején töviskoszorú.

Kovács Sándor 1914-ben született Dunavarsányban. A jászság más vidékeiről vezetett útja Jászjákóhalmára. Szülei sírja Alattyánban található. A jákóhalmi általános iskola gazdaságvezetőjeként ment nyugdíjba. A Horváth Péter Honismereti Szakkör titkára volt. Tagja volt a Tájak-korok-Múzeumok Klubnak és számtalan más szervezetnek. is. A helyi horgászegyesület gazdasági vezetőjeként is működött. 2009-ben hunyt el. A jászjákóhalmi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás:
Kovács Sándor = Redemptio 16. évf. 4. sz. (2009. augusztus) 23. p.

Király Balázs Jászjákóhalmán született. A jászsági önkéntes emzetőrség katonája 1848 szeptemberétől. 1849 elejétől őrmester, hadnagy, majd főhadnagy a 65. honvéd zászlóaljnál, a világosi fegyverletételig. 1849. augusztus 29-én besorozták a 30. gyalogezredbe. 1853. március 11-én szervezkedésért 4 évi sáncmunkára ítélik. 1856-ban kegyelmet kapott. Tereisenstadtból szabadult.

Forrás:
Besenyi Vendel: Akikre eddig nem emlékeztünk = Redemptio 13. évf. 5. sz. (2006. október) 4-6. pp.

Bobich János honvéd ezredes (1795-1878) 1848. júniustól százados a 3. honvédzászlóaljban, majd 1849 elejétől őrnagy, a zászlóalj parancsnoka. Leiningen-Westerburg Károly naplója említi, hogy harcolt a márciusi szolnoki csatában. A hónap végén léptették elő alezredessé és 3. osztályú katonai érdemjellel tüntették ki a tavaszi hadjárat során. A 28. honvédzászlóalj a Driquet-dandárral 1849. április 2-án Jászárokszállásra, 3-án pedig Jászberénybe vonult. Az I. hadtesten kívül ide érkezett a III. hadtest is. A II. ugyanekkor Jászjákóhalmára vonult.

Kléger József (1830?-1911) Az 1848/49-es szabadságharc idején nemzetőr volt, majd 1848 októberétől hadnagy lett a 14. Lehel huszárezredben. 1849 őszén Klapka Komáromban alszázadossá léptette elő. A Kiegyezés után a jászsági honvédegylet tagja volt. Több jászsági település (Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma) jegyzője volt, majd törvényszéki bíró lett Szolnokon.

Forrás:
Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. In: Budapest : Zrínyi Kiadó, 1988.
Sugárné Koncsek Aranka: 150 évvel ezelőtt született Dr. Kele (Kléger) József Jászkun arcképcsarnok = Redemptio 20. évf. 5. sz. (2013. október) p. 2

1884-ben épült a temetőben álló Szent Kereszt kápolna. A kistemplom oltárképét a 20. század második felében ismeretlenek eltulajdonították. Terjéki Imréné Mozsár Magda, a Berényi Műhely tagja egy fennmaradt fénykép segítségével újrafestette a képet. A Rózsafüzér Társulat és a Szent István Polgári Kör, valamint a helyi önkormányzat áldozatkészségének köszönhetően 2004. szeptember 19-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepét követő vasárnap már a kápolnában függött a festmény. Az oltárkép a Szent Kereszt feltalálását és felmagasztalását ábrázolja.

Dr. László István Péter 1917-ben született a jászjákóhalmi kapitányréti tanyavilágban. A jászapáti gimnáziumban érettségizett, majd Budapesten szerzett jogi diplomát 1941-ben. 1945-ben az Igazság című parasztlaphoz hívták, ahol megalakította az Igazság Parasztírók Körét. Miután eltávolították a laptól, illegális újság szerkesztésébe fogott Barázdák Népe címen. Emiatt 1953-ban börtönbe került. A kiszabott 15 évnyi büntetésből hármat ült le. 1956-ban szabadult. Majd különböző lapoknál dolgozott. A Magyar Nemezt korrektoraként ment nyugdíjba.

A Tarna felett átívelő egykori kőhidat 1944. november 15-én hajnalban a visszavonuló németek robbantották fel.

Forrás:
Fodor István Ferenc: Kálmán Kata jákóhalmi fotója = Új Néplap 2011. május 25.

1912-ben állította Szőllősi M. Sándor és Tóth Amália a Jászjákóhalma határában, a Kapitányréten található Szentháromság-szobrot. A család egy súlyos betegségből való felgyógyulás után fogadalomból állíttatott szobrot a mindenható dicsőségére: DICSÉRTESÉK A JÉZUS KRISZTUS ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTTATTA SZŐLLŐSI M. SÁNDOR ÉS NEJE TÓTH AMÁLIA 1912. Felújítva Bali Gy. 1977

A Horváth család házasság révén szerezett birtokot Jászapátin, amikor Horváth Gábor feleségül vette makfalvi Dósa Petronellát. A család kúriája 1902-ben épült historizáló stílusban. Horváth Gábornak Jászjákóhalmán is volt majorsága. Ott égették ki a kúria építésekor a HG-monogrammos téglákat. Halála után fiatalabb fia, Horváth Miklós örökölte az "öreg kúriát" (István király út 34.).