Pesze János Imre1909. június 28-án született Jásztelken. Szülei Pesze Gábor cipész és Kuli Anna. A gimnáziumot Budapesten és Egerben végezte. 1927-ben érettségizett. Teológiát tanult Firenzében és Rómában. 1932-ben szentelték pappá.

1910. november 5-én született Sátoraljaújhelyen született. Az egri líceumban, majd a szegedi főiskolán tanuét. Magyar-történelem szakos tanári végzettséget szerzett.

1934 őszétől tanított. Egerben, Jásztelken, Pusztszikszón, Pélyen, Ostoroson, Tiszaderzsen, Tiszafüreden és Karcagon is oktatott, majd 1964-től haláláig Kisújszálláson tanított. Nyugdíjasként az Arany János Iskola könyvtárosa lett. Könyvankétokat szervezett.

1923-ban született Tarnamérán. Az okleveles óvónő 1965-ben lett a jásztelki Községi Könyvtár vezetője. 1969-ben és 1975-ben Társadalmi Munkáért kitüntetésben részesült, 1974-ben Kiváló Úttörővezető djíat kapott, egy évvel később a Munka Érdemrend bronz fokozatával ismerték el szakmai tevékenységét. 1985-ben Miniszteri Dicséretet kapott.

Debrecenben született 1933. április 4-én. Diákkorában futballozott, atletizált, asztaliteniszezett és röplabdázott. Iskolai kosárlabda válogatott volt. 1951-től 1972-ig a Szolnoki Dózsa (a Szolnoki Vízügy) sportolója. Háromszáz bajnoki vízilabda mérkőzésén 288 gólt szerez. Az 1954-ben, 1957-ben, 1958-ban, 1959-ben, 1961-ben és 1964-ben országos bajnokságot nyert pólócsapat játékosa, csapatkapitány. 1957-ben a 400 és 1500 méteres gyorsúszás magyar bajnoka. 1953-ban bekerült az utánpótlás válogatottba.

Molnár István 1924. december 20-án született Jászteleken. Elemi iskoláit a jászteleki Fügedhalmi tanyai iskolában végezte. Jászberényben járt polgári iskolába. Az Állami Tanítóképző Intézetben végzett 1945-ben.

Jászapátiban kezdett tanítani. 1950-ben megnősült és Jászszentandrásra költözött. A jászszentandrási iskolának 1957-től 1986-ig igazgatója is volt.

2010. június 13-án avatták fel a Jásztelekről elszármazottak közös emlékhelyét a helyi temetőben.

Forrás:
Jászsági lokálpatrióta közösségek tevékenysége. Jászfényszaru, 2013.

Az 1845-ben emelt népiesen festett Szentháromság-oszlop a római katolikus templom kertjében található az általános iskolával szemben. A körbekerített szobor erősen pusztuló állapotban van, a kompozíció torzó. A Szentlelket szimbolizáló alak hiányzik.

A római katolikus templom mellett emelt Lourdes-i barlang, mely 2002-ben helyi hívők adományából épült. A terméskövekből emelt barlangban Mária-szobor és Soubirous Szent Bernadett térdelő alakja látható.

A római katolikus templom kertjében álló fémből öntött és népiesen festett feszület, melyet Nagy Antal emeltetett 1868-ban. Az 590 cm öntöttvas kereszt Schlick Ignácz pesti vasöntödjében készült. 2008 tavaszán került sor a kereszt szakszerű megerősítésére. Állagmegóvó acélabroncs merevítést kapott. Megtiszíttoták és újrafestették.

Az 1898-ban állított népiesen festett Mária-szobor a római katolikus templom kertjében látható, amelyet a posztamens felirata szerint Fekete Mihály és neje Zsiga Julianna emeltetett Isten dicsőségére és a hétfájdalmú Szűz tiszteletére.