Burai Zoltán Dévaványán született zenész családban. Id. Burai Zoltán cimbalmos volt, fia hegedűn játszott. Egy kisújszállási cimbalmos lányát vette feleségül, így került a városba. Az 1950-es években megrendezett I. Falusi Népi Zenekarok Vetélkedőjét a Magyar Rádióban a Burai Zoltán Zenekar nyitotta meg, amely a kisújszállási ÁFÉSZ vendéglőben játszott rendszeresen. Burai Zoltán

(keresztszegi vagy nagybesenyői)
Az 1732. évi nemesi vizsgálat idején Dévaványán él V. Demeter fia István fia András s bemutatja Biharmegye 1725. évi bizonyságlevelét, mely szerint 1369-ben Károly, majd Ulászló és Zsigmond királyok megerősitették az ő őseit sápi, domvári, veresdobi, kochai, tompavalkányi, hegyesvalkányi és véghvalkányi birtokaikban.
(1754. év 133. sz.)
1785-ben András, Mihály, Péter és Miklós ugyancsak dévaványai lakosok Biharmegye 1785. évi bizonyságlevelével igazolják nemességüket.
Ebben a család vancsodi lakhelyére, nagybesenyői előnevére, 1626.

Debreczen város és Sass község V. László kabai lakos nemességéről 1701-ben bizonyitványt adtak, melyet ő a következő évben mint dévaványai lakos hirdettetett ki.
(1701. év 94., 95. sz. 1702. év 804. jkl.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Egy másik Várady család is élt megyénkben.
A XVIII. század elején már Dévaványán lakott Pál.
Bizonyára ennek fia volt az 1754/5. évi összeirásban előforduló György s talán az utód nélkül maradt ama Zsigmond is, aki''' Decsey''' Ráchel nevű felesége jogán Tiszafüreden és Pusztakócson volt birtokos.
Az emlitett Györgytől származott Demeter (sz. 1752.),
ettől és '''Kémeri''' Annától István (n. Fekete Rebeka), Bálint és Mihály (sz. 1785. + 1851.

másk. '''Szigethy''' vagy '''Hajdú-Tóth'''
Az 1654. évi jún. 4-én T. m. Sz. Mihály dévaványai lakos, neje '''Csarnay''' Erzsébet, János s neje Katalin javára adományozott armalis kihirdettetett 1658-ban.
(1658. év 20. jkl.)
Az 1724. évi investigatiókor igazoltattak a fenti Mihály fiai I. Gergely, II. János, II. Mihály, egy másik Gergely, ki bizonyára az armalisban levő I. Jánostól származott.
A Karczagra költözött II. János fiai voltak:
az 1755-ben Békésben megtelepedett III. Gergely és III. Mihály.
Ez utóbbitól származott ama IV. Mihály, a ki V. Mihály, Péter és III.

Biharmegye bizonyságlevele alapján Lukács armalisszerző fia Péter fiai Péter és Mihály homoroki származású dévaványai lakosok 1732-ben igazoltattak.
(1732. év 184. sz.)
Gyanitanunk lehet, hogy őseik a Rákóczitól 1632-ben több bihari birtokra adományt nyert komádi Tarsoly Gergely, István és János voltak.

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

A XVIII. század elején Dévaványán élt ily nevű család.
Armalisa állitólag a török időkben pusztult el.
(1725. év 165. sz. 1754. év 133. sz.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Megnemesitése idejét nem ismerjük. 1725. év körül Dévaványán élt János, kinek fiai voltak Mihály, az 1731-iki pestisben elhalt János és György.
Mihálytól és Busi Zsuzsitól származtak György (1749.), Mihály (1753.) és Márton (1755.).
Most nevezett Mihály Jászkisérre költözött s Mihály (sz. 1778.) és János (sz. 1780.) nevű fiaival együtt nemességéről bizonyságlevelet nyert 1807-ben.
(1725. év 165. sz. 1806. év 804. sz. 1807. év 730. sz. 815., 1106. jkl. 1808. év 495. sz. 787. jkl. 1810. év 71., 294. sz. 112., 114., 479.

(székelyudvarhelyi)
Udvarhelyszéki adományos birtokos család, mely Rákóczi György fejedelemtől 1633. évi ápr. 13-án udvarhelyi Szilágyi István szemében nyerte a nemességet.
A biharmegyei Érkeserűn lakott ágazatból István nagyszántói protestáns papnak a fia Sámuel fiaival Józseffel, Mihálylyal Istvánnal és Lászlóval Dévaványán telepedett meg s 1774. évben hirdettette ki nemességét.
(1774. év 226. jkl.)
1777. előtt Egerben élt Miklós, kinek fia József Udvarhelyszék bizonyitványával 1778-ban igazoltatott. Eme József azonban csakhamar Pestre tette át lakását.
(1777. év 65. A. sz. 1778.

A Dévaványán lakott Gergely 1732-ben igazolta nemességét.
(1719. év 1194. jkl. 1732. év 27. sz.)
György és fia András a '''Dékány''' családdal együtt nádori adományt nyertek Kérszigetre.
(1757. év 261. sz. 1758. év 313. jkl. 1759. év 150. sz. 102. jkl. 1806. év pp. 3236. A. sz.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.