Gárdonyi emlékév

Időpont:

Sunday, 2013, September 8 - 08:00 - Thursday, 2013, October 17 - 18:00

Idén ünnepeljük Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját.

Könyvtárunk könyvkiállítással, könyvajánlókkal szeretne megemlékezni nagy írónk munkáságáról. A Hét olvasmánya címszó alatt szeptember 8-tól ( az Olvasás Világnapjától) október 17-ig, a hivatalos Gárdonyi Emléknapig szeretnénk egy-egy művét olvasásra, újraolvasásra ajánlani. Természetesen várjuk olvasóink könyvajánlóit és hozzászólásait is a témában, akár itt a honlapon hozzászólásként, akár a könyvtár e-mail címére érkezett levélben.

A továbbiakban röviden Gárdonyiról:

Gárdonyi Géza

(Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.): író, költő, újságíró.

Agárdon született Ziegler Géza néven. Különcködő, nyugtalan apja miatt, aki egykor Kossuth fegyverkészítője volt, a család állandóan vándorolni kényszerült az országban. Gézát papnak szánták, ezért a sárospataki református gimnáziumba íratták, majd az egri tanítóképzőbe járt, ahol 1882-ben segédtanítói oklevelet szerzett, ezután Devecserben, Karádon, Sárváron, Sályban tanított.

Már diákkorában verselt, tanítóként prózát is írt, az 1880-as években Győrött és Szegeden volt újságíró, nevét - mivel Gárdonyban anyakönyvezték - ekkor magyarosította Gárdonyira. 1891-ben került a fővárosba, ahol Bródy Sándorral és Ambrus Zoltánnal együtt alapították és szerkesztették a Jövendő című lapot, a Nyugat megjelenéséig a kor leghaladóbb és legszínvonalasabb magyar irodalmi folyóiratát. Gárdonyi közben munkatársa volt a Magyar Hírlapnak, 1896-tól pedig a Budapesti Hírlapnak is.

Neve Göre Gábor leveleivel vált ismertté, barátai és írótársai ezért szólították őt élete végéig Görének. A paraszti életről szóló rövid, egyedi nyelvi humorú történeteket szerzőjük később szégyellte, sőt megtagadta, noha az ellenállhatatlanul mulatságos írások paródiaként és szatíraként egyaránt kiválóak. Első irodalmi sikerét 1894-ben A lámpás című kötetével, a nyomorúságos néptanítói sors zsánerképével aratta, népszerűségét növelte az 1898-ban napvilágot látott Az én falum című novellafüzér. Az író 1897-ben hirtelen elhatározásból Egerbe költözött, és a teljes elzárkózásra rendezkedett be. A rejtőzködést magánéleti dráma is indokolta: 1885-ben kötött, eleve boldogtalan házassága felbomlott, szívbetegség is gyötörte.

Az elvonulás változást hozott írói munkásságában: alapos történelmi tanulmányok és kutatómunka után nagyregények írásába kezdett.

A Pesti Hírlap 1899 karácsonyán kezdte közölni leghíresebb történelmi tárgyú regényét, az Egri csillagokat, amely 1901-ben könyv alakban is megjelent. A mű megírásához a magyar történelemnek egy különösen hősi pillanata, a török elleni várvédő harcok időszaka, a város szeretete és a házából is látható vár képe adott ihletet. Az Egri csillagok mindmáig az egyik legolvasottabb magyar regény, amelyből Várkonyi Zoltán készített látványos filmet Szász Endre díszletterveivel és parádés szereposztással. A regényt számos idegen nyelvre lefordították már az angoltól az eszperantón át a kínaiig, 2013-ban törökül is megjelent.

Gárdonyi későbbi regényeinek témája az örök szerelem (A láthatatlan ember, Isten rabjai), a viaskodás a női nemmel (Az a hatalmas harmadik, Hosszúhajú veszedelem, Szunyoghy miatyánkja), de megjelenik bennük az idill is (Dávidkáné, Ida regénye). Bor című színműve a Nemzeti Színházban aratott hatalmas sikert 1901-ben. Halála után került elő Földre néző szem című kötete, amelyet fiainak írt az általa kidolgozott titkosírással. Az író kiváló sakkjátékos is volt, 1887-ben nemzetközi versenyt nyert, és szerkesztette a Magyar Sakklap című újságot.

Gárdonyi Géza egyike volt a 20. század elejének túlérzékeny, "kivonuló" alkotóinak. Magát "kövek alatt nőtt fűnek" mondta, világnézetében keveredett a misztikus vallásosság az ateizmussal, a racionalizmus az irracionalizmussal. Élete tele volt irányváltásokkal, mégis gazdag líraisággal ábrázolt korokat, helyzeteket, embereket. "Az egri remete" 1922. október 30-án halt meg, Egerben temették el.

Egykori lakóháza ma emlékmúzeum, amelyet 1988-ban - az író születésének 125. évfordulójára újítottak fel. Az egri vár délkeleti fülesbástyáján 1991-ben avatták fel Gárdonyi új síremlékét, amelynek felirata változatlan: "Csak a teste". Nevét viseli az egri színház, számos iskola az országban. A Fejér megyei Agárdon található szülőházát felújítás után 2007-ben adták át.

Gárdonyi könyvtárunkban

Gárdonyi Géza : A láthatatlan ember. – Bp. : Móra, 1982

Gárdonyi Géza . Aggyisten, Biri! : Kisregények : 1914-1922. – Bp. : Szépirod. Kvk., 1963

Gárdonyi Géza : Állati dolgok! : versek 1-99 éves gyerekeknek [Hangoskönyv]. - [Bp.] : Kossuth : Mojzer, 2011

Gárdonyi Géza: Amiket az útleíró elhallgat. -Győr : Tarandus, cop. 2013

Gárdonyi Géza: Cifra mese : Mesék és hasznos történetek. -Bp. : Móra, 1982

Gárdonyi Géza: Dávidkáné ; A kürt. -Bp. : Szépirod. Kvk., 1981

Gárdonyi Géza –Nógrádi Gergely : Egri csillagok Bp. : Petepite Kiadó, cop. 2008. – (Klasszikusok újramesélve)

Egri csillagok [videodok.] . - [Bp.] : Mokép Rt., cop. 1968

Gárdonyi Géza: Fecsegő Jónás : Mesék és történetek. – Bp. : Móra, 1977

Szalai Sándor, Z: Gárdonyi Géza alkotásai és vallomásai tükrében. – Bp. : Szépirod. Kvk., 1977

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem : Agglegény-elbeszélések. – Bp. : Szépirod. Kvk., 1964