Hegyes Imre 1960. augusztus 18-án született Cibakházán. A helyi általános iskola elvégzése után villanyszerelőnek tanult.

1980-ig a szakmájában dolgozott a nagyrévi Tiszazug MGTSZ-ben, majd hajózási technikusnak tanult és hajótiszti végzettséget is szerzett gépészeti és elektromos szakirányon. Üzemvezetői, valamint elektronikusi munkakörben dolgozott a vízi építési és robbantási munkálatokat végző Hídépítő Speciál Kft-nél.

2006-tól a cibakházi önkormányzat településfejlesztésért felelős bizottságának külső tagja lett.

A nagyrévi irodalmi tábor szervezője, Turcsányi Péter (1951-2015) író emlékére állítottak emléktáblát az óvoda-iskola-könyvtár épületének falán 2016 nyarán.

Forrás:

Emléktáblát kapott az író = Új Néplap (2016.08.31.) : 6.

A nagyrév egyházközség 1609-ben alakult meg. A községben 1659-től folyamatosan működnek református papok a török kiűzéséig. 1697-ben egy tatártámadás következtében a falu elnéptelenedett. A 18. század eljén, a kuruc idők elmúltával, újratelepülést községben indul meg újra az egyházi élet. 1721 után épült imaháza a közösségnek, 1764-től rendelkeztek egyházi haranggal. 1772-ben épült fel az első torony nélküli templom, amelyet vályogból emeltek.

2000 tavaszán a nagy tiszai árvíz alatt számos nagyrévi ház súlyosan megrongálódott. A nagyrévi lkaosság is részt vett az árvízi védekezésben. A helyi általános iskola épületének (Árpád út 36/A) lábazatán helyezték el azt az emléktáblát, amely a 988 centiméteren tetőző 2000. évi vízállás szintjét jelzi. Az árvíz után az iskola mögött épült meg az új gátszakasz, amely az elkövetkező áradások ellen védi a települést.

Nagyrévihatárában található Zsidó-halom (vagy Úr/Or Miklós domjba, korábban Strázsa-halom) egy kurgán, mely egy bronzkori települést rejt. Az egykori tiszai ártér magas partján közel ezer évig lakó bronzkori népcsoportok településének maradványaiból keletkezett a nagy kiterjedésű, több méter magas halom, amelyről az ún. nagyrévi-kultúrát elnevezték. A 19. századi szőlőtelepítések nyomán kerültek először felszínre a leletek, amelynek felfedezése Kubinyi Ferenchez kötődik, aki az akkori birtokos Kubinyi Albert rokona volt.
A Zsidó-halom elnevezés eredete ismeretlen. Először egy 18.

A település központi részén kialakított Hősök Kertjében áll a két világháború nagyrévi mártírjai tiszteletére emelt emlékmű. Az obeliszket a Nagy Háború után emelték a távoli harctereken életüket vesztett hős katonák emlékere 1931. június 7-én. Az 5 méter magas emlékmű Branczeiz János budapesti szobrászművész alkotása, amelynek északi oldalán kilenc katonát ábrázoló dombormű, felette három oldalt pedig babérkoszorúval övezett kard relief látható.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

1800. évi tanuvallomás szerint nemzedékrendje néhány ízen:

Egy más adat szerint az 1794. évben Nagyréven élt János Ónodról származott.
(1794. év 675. sz. 1017. jkl. 1795. év 559. sz. 820. jkl. 1800. év 478. sz. 657. jkl.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

1670. évi ápr. 9-én S. Mihály, neje Bezy Erzsébet, gyermekei Mihály és Erzsébet, fivére Demeter, ennek neje Katona Erzsébet, leányai Erzsébet és Ilona kaptak nemeslevelet, mely 1679. évben lett kihirdetve. (1679. év 380. jkl.)
Leszármazása: