A törökszentmiklósi Kálvária kápolna 1756 és 1761 között épült az Almásy család megbízásából. A várost újraalapító II. Almásy János (1691-1765) fiatalon elhunyt fia, III. Almásy János (1728-1761) emlékére építette a kápolnát, amely az akkor itt található temető közepén kapott helyet. A család 1819-ben még felújította a kápolnát, azonban a 19. század közepén a telket és a rajta álló szakrális épületet eladta a szajoli Fehér Lajosnak. Az új földbirtokos örökösei pedig tovább adták a területet Lelovitsnak, aki Fehér Sebestyénnek adta tovább.

A Kunhegyeshez közelebb lévő, de Abádszalók határában elterülő Tomajpusztán, a Kis-Fás-halmon - kastélya közelében - kápolnát építtetett gróf Nemes Vince (1830-1896) családja és cselédsége számára, temetkezési helyül szolgáló kriptával. A Novák Ferenc budapesti műépítész által tervezett neogótikus stílusú kápolnát 1892. szeptember 22-én szentelték fel Szent Móric vértanú tiszteletére. Az oltárképet Vastagh György (1834-1922) festőművész készítette.

Szandaszőlősön a 19. század második felétől jelentős zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés folyt. A római katolikus lakosság 1911-ben állított kápolnát, majd a kibővített templomot 1934. szeptember 30-án avatták fel. A szertartást Hanauer Á. István megyéspüspök vezette. Szandán 3000 katolikus hívő vette birtokba a Szent Orbán tiszteletére felszentelt templomot.

A tiszaszentimrei református templom 1772-1773. között épült.
Külső felújítására az 1970-es évek végén került sor, majd a Vidéki örökség megújítására irányuló pályázat keretében megvalósult a helyi védelem alatt álló templom külső felújítása 2011-2012. között.

A parókia felújítása közben az egyik régi ajtó kibontásakor az ajtófélfa mélyedésében találtak egy időkapszulát. A fém doboz négy különböző időben kelt levelet tartalmazott. Egy 1784-es keltezésűt, amely és a parókia építésének engedélyéről szólt Tóth Ferenc lelkész idejéből.

Az alsó-temetőben található kápolna 1791-ben épült. 2006-ban újították fel, melynek alkalmából emléktáblát is állítottak.

A Szent Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt templom 1755-ben épült, tornya 1806-ban készült el. Búcsúnapja Szent Mihály, a védőszent napján szeptember 29.

Helyi lakosok reformációhoz való csatlakozása a 16. század utolsó évtizedeire tehető. Első protestáns vonatkozású egyházi források azonban majd csak 1629-ben és az 1630-as évek elején tűnnek fel. Tószeg prédikátora Szelei János volt ekkor. A falu reformátusainak 1637-ben Mészáros Benedek egy kelyhet adományozott.

A váronyi péli Nagy családnak köszönhetően az alvégi falurészben élő reformátusok felépíthették kőtemplomukat 1777-ben. A torony pedig 1845-ben készült el.

1884-ben épült a temetőben álló Szent Kereszt kápolna. A kistemplom oltárképét a 20. század második felében ismeretlenek eltulajdonították. Terjéki Imréné Mozsár Magda, a Berényi Műhely tagja egy fennmaradt fénykép segítségével újrafestette a képet. A Rózsafüzér Társulat és a Szent István Polgári Kör, valamint a helyi önkormányzat áldozatkészségének köszönhetően 2004. szeptember 19-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepét követő vasárnap már a kápolnában függött a festmény. Az oltárkép a Szent Kereszt feltalálását és felmagasztalását ábrázolja.

A Jászberény határában húzódó felsőmező peresi határban egykor 200 tanya állt. Külön iskola is szolgálta az itt élőket. A peresi iskola közelében épült imaház a helyi római katolikus olvasóegylet szorgalmazására. Hagyó István és László birtoktulajdonosoktól vásároltak telket a keresztútnál, az iskola közelében. A hívek áldozatkészsége nyomán egy keresztet és egy harangot is felállítottak 1922-ben. Napjainkban ez a harang már nem látható, az 1990-es évek közepén ismeretlenek ellopták. A tanyák is elnéptelenedtek, a kápolna magára maradt. 2002-ben azonban felújították.