A törökszentmiklósi egykori zsinagóga helyén kialakított emlékhelyen 2014. június 22-én avattak emléktáblát a Holokauszt 70. évfordulója alkalmából. Az emlékhelyet a szolnoki Zsidó Hitközség és Törökszentmiklós Város Önkormányzata állította, amely Tekse András tervei alapján készült.

Forrás:
Emléktábla-avatás = Új Néplap (2014. június 21.): 5.
Emléktábla a Holokauszt 70. évfordulójára = Törökszentmiklósi Hírlap (2014. június): 4.

A zsidók betelepülése a Jászságba az 1850-es években került sor. Az 1868/69-es zsidó kongresszus után a jászberényi zsidó hitközség kettészakadt. Egy része neológ lett, a másik konzervatív maradt. 1886-ban Büchler Áron rabbi egyesítette neológként a két hitközséget.

A volt Medve-kocsma telkét adományozta Szolnok város az izraelita hitközségnek. A hitközség megvett hozzá még egy telket. 1897. április 22-én fogadta el az építőbizottság Baumhorn Lipót tervét. A felépítését pedig a ceglédi építőmester, Vaskovits Antal vállalta el.

Az 1899-ben épült zsinagóga romantikus stílusú épülete helyén a kutatások szerint már állt egy imaterem. 1866-ban három tantermes iskolát is emelt az izraelita hitközség, amelyben 1934-ig oktatás folyt. Az iskolát azóta elbontották. A zsinagóga épülete téglalap alaprajzú, egyik végénél lekonytolt nyeregtetős főépületből, és egy összetettebb tömegű bejárati előépítményből áll. A főhomlokzati középső épületrész és az oldalszárnyak sarkait armírozást utánzó falsávok díszítik.

Az izraelita hitközség tagjainak önkéntes adományából épült templom. A Múzeum téren álló zsinagóga 1830-ban épült klasszicista stílusban. A téglalap alaprajzú, szabadon álló, négyoszlopos, oromzatos épület a Magyarországon ritkán előforduló klasszicista zsinagógák egyike. Az oszlopok felső részét korinthoszi oszlopfők díszítik. Az oldalhomlokzatot lizénákkal tagoltak.

A népcsoport első nyomai a tizennyolcadik XVIII. századig nyúlnak vissza. A Jászkunság tilalmazta a letelepedésüket, vándorkereskedők voltak. A XIX. század első harmadában viszont már huszonhárom család élt Kunszentmártonban.

1944. június közepén történt meg a mintegy 250 fős helyi zsidóság deportálása. A náci haláltáborokban vagy munkaszolgálatosként közel 180 kunszentmártoni vesztette életét. A zsinagóga falán állt egy tábla a kunszentmártoni áldozatok emlékére. 1964-ben az épület értékesítése során az emléktábla Budapestre, feltehetően a Kozma utcai zsidó temető gondozásába került. Az egykori zsinagóga ma Bartók Béla Terem néven kulturális intézménynek ad otthont. 2000.