Szolnokon a Rózsa utcában egy magánház kertjében található a kőből faragott feszület, amelyet 1932-ben állítottak.

Fegyverneken 1846-ban állítottak egy vasból készült feszületet, amely a mai Damjanich János út 123. sz. alatt található. A gróf Szapáry József által betelepített svábok Annaházának nevezett településrészen alakították ki otthonaikat. A németajkú telepeseknek nagyon fontos volt a vallásuk gyakorlása.

A kereszt talapzatán olvasható felirat tanúsága szerint a gróf felesége emeltette azt: "Annaház községnek emlékül, gróf Szapáry Józsefné, báró Orczy Anna. 1846. évi nyár hó 26.án"

1895-ben állított út menti keresztet Sárközy János és neje, Bartal Borbála, amelyet a helyiek Nyúl-keresztnek is hívnak. A majdnem évszázados feszületet egy vihar 1989-ben ledöntötte. Balog Gyula, a helytörténeti gyűjtemény alapítója  jótékonysági eseményt szervezett a kereszt felújítására a helyi Jézus mennybemenetele templomának búcsúján május 13-án vasárnap.

A Tiszasüly határában található keresztet 1917-ben állította a Puszta Virágosi Római Katolikus keresztény hívők egyesülete a Vallyontelep emlékére.

Az évtizedek időjárási viszontagságai miatt megrongálódott feszületete ifj. Vizi Lajos és Viziné Boda Annamária kezdeményezésére újították fel 2017-ben. A munkálatokban Gyetvai János öntötte ki az új kőkeresztet. A helyi Temetkezési Vállalatnál készült az új márványtábla. A korpusz Egerből érkezett. 2017. június 3-án került sor a szakrális emlékhely újraszentelésére.

Jászjákóhalma belterületétől néhány méterre, a falut délről megkerülő volt Csárda-ér rég nem létező hídjánál áll a kalandos történetű kereszt. Állíttatója azért is kideríthetetlen, mert 1944 őszén, amikor a második világháború frontja átvonult a községen elakadt itt egy szovjet tank és úgy szabadítottá ki a sárból, hogy a közeli keresztet ledöntötték, és az alapját berakták a lánctalpak alá. A háború után a környékbeliek felállították, de csak úgy talapzat nélkül, amin eredetileg a szöveg is volt.

Jászjákóhalma határában, a Sóskáspart oldalában, a rétre vezető földút mellett áll egy kereszt. Egy kombájn okozta majdnem a pusztulását, miután az 1980/90-es évek fordulóján ledöntötte a felső részét fordulás közben.

Az alsó rész nem károsodott, a felső részt a károkozó helyreállíttatta. Felirata: DICSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS DRÁGA SZENT NEVE ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTOTTA BELLA SÁNDOR ÉS NEJE STARAG TERÉZIA 1902 A SAJÁT FÖLDJÉN Bali Gy. J.berény

A jászdózsai út melletti keresztet 1923-ban állították. Rajta szerepel, hogy egy konkrét esemény emlékére készült: AZ ISTEN NAGYOBB DICSŐSÉGÉRE A KERESZTET A HŐSI HALÁLT HALT ISTVÁN FIÁNAK EMLÉKÉRE ÁLÍTTATTA A HŰSÉGES TESTVÉR ANNUSKA LEÁNYA TÁMOGATÁSÁVAL ÖZV. RUSVAY ISTVÁNNÉ VASS MÁRIA 1923 OROSZ FOGSÁG RAGADOTT EL TÖLLÜNK NYUGODJ BÉKÉBEN A TÁVOLBAN N. J.12

Tragikus fordulat, hogy valamikor az 1930-as években ugyanennek a családnak egy lánytagját a közeli kukoricásban meggyilkolta egy dózsai ember, mert nem akart hozzá menni feleségül.

A kapitányréti erdő sarkán a 31-es út mellett áll. Műkőből van. Az elnevezés csalóka, mert csempének gondolnák, de az a mellette lévő tanya lakójának ez volt a beceneve. Szövege: DICSÉRTESÉK A JÉZUS KRISZTUS ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTATTA ÖZV. HORVÁTH KÁROLYNÉ LÉKÓ MÁRTA ÉS LEÁNYA MÁRIA LÁSZLÓ JÁNOSNÉ SAJÁT BIRTOKÁN 1906 Bali Gy. Jberény

Forrás:

Ézsiás Adrienn [et al.]: A jákhalmi határ szakrális emlékei. In: Jászsági évkönyv, 2013. Jászberény, 2013.: 283-289.

Terjéki László buzgó vallásos, gyermektelen földbirtokos állíttatta két évvel azután, hogy a mögötte lévő területet földjéből felajánlotta tanyasi iskola céljára, mely 40 évig állt ott. Ez a varjasi határ legtávolabbi pontján álló kereszt 10 km-re a templomtól.

Eredeti szövege alá 2004-ben, az iskola lebontásának 40. évfordulóján elhelyeztek egy emléktáblát is: DICSÉRTESÉK A JÉZUS ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTTATTA TERJÉKI LÁSZLÓ ÉS NEJE TÓTH MÁRIA 1925 Csák J. Jb.

Forrás:

A plé’krisztusnak nevezett feszület inkább hegyvidékeken és szegényebb vidékeken gyakori. A büszke jászok kőkereszteket csináltattak. Tóth Gáspár úgy emlékezett, hogy egy jásztelki embernek volt földje a Szemöldhalmon, s mivel neki csak arra futotta – állíttatott egy olyat. Aztán eladta a föld magasabbik részét, és levitte a keresztet a halom tövére egy dűlő mellé. Az 1970-es években – amikor a vízelvezető csatornarendszert kiépítették a határban – éppen útba esett, így megint távolabb rakták, s mivel a dűlőt is áttették, így ismét költözött.