1895-ben született Szolnokon. Petrozsényben járt középiskolába. Pályáját Piskiben kezdte, szertárnok jelölt volt 1913-tól. 1921-ben helyezték át Szolnokra, mint műhelyszertárnokot és 1922-ben a fiókszertár vezetője lett.

Tagja volt a MÁV Sportegyletnek és a keresztény nemzeti pártnak.

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon után. Budapest, 1930.

1887-ben született Lajtakörtvélyesen. 1908-ban végzett a kassai felsőipari iskolában, majd huzamosabb ideig a Ganz villamossági rt-nél dolgozott. 1914-ben került a szolnoki MÁV műhelybe. 1918-ban nevezték ki főtisztté.

A MÁV sportegylet ligájának előadója volt, társelnöke a középmagyarországi labdarúgók alszövetségének.

Az I. világháborúba az orosz fronton küzdött. 1915-ben hivatali érdekből felmentették a katonai szolgálat alól.

Forrás:

Németh Gyula Mezőtúron született 1885-ben. 1907-ben került a MÁV szolgálatába, mint állomásfelvigyázó segédtiszt.

1908-ban Szolnokra helyezték. 1927-ben tett tisztviselői vizsgát. 1929-től tisztviselőként teljesített szolgálatát és kezelte a pénztárat.

A szolnoki MÁV sportegylet egyik megszervezője és alapítója volt. Az atlétikai osztály alelnöki tisztségét is ellátta. A vasúti áruház alapítása is a nevéhez fűződik, amelynek tisztviselője és ügyvezető igazgatója is volt.

A szolnoki református egyház presbitere volt.

Nagy Lajos 1853-ban született Lökösházán. A rozsnyói evangélikus főgimnázium elvégzése után Losoncon szerzett tanítói oklevelet, és megszerezte a gimnáziumokat képesítő tornatanári oklevelet is.

Annafalván, majd 37 éven át Nagyrőczén tanított. 1912-ben került Szolnokra.

Nyugdíjazása után a szolnoki Szent István király temetkezési egylet könyvelője lett. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt háznagya volt, a Szolnok és Vidéke című lap felelős szerkesztőjeként is tevékenykedett.

Forrás:

1871-ben született Rakamazon. 1891-ben szerzett tanítói oklevelet Sárospatakon, illetve ipariskolai rajztanítói és kántori képesítést is szerzett.

1893-tól e községi iskolánál tanító, az iskolák államosítása után állami tanító lett. Tizenhárom éven keresztül a szolnoki főgimnéázium és az ipari iskola ének- és rajztanára volt.1928-ban vonult nyugdíjba.

Több dalárdát vezetett, műkedvelő előadásokat rendezett.

Jegyzője volt a Vármegyesi Tanítói Egyesületnek.

Pater Unyi Bernardin bácsi születésű kie­melkedő Ferenc-rendi pap volt. 1897. április 27-én született. Középiskolai tanulmányait Lippán, Pécsett, Baján és Szegen végezte. Teológiát Gyöngyösön hallgatott. 1912-ben lépett a kapisztránus rendbe. 1918-ban tette le fogadalmát.

Pályáját Kecskeméten és Baján kezdte hitoktató lelkészként 1918-ban. Két éven át az Amerikai Egyesült Államokban tevékenykedett, onnan visszatérve egy ideig Budapesten lelkészkedett. 1927-ben került Szolnokra. A rendházi feladatai mellett hittant tanított az állami polgári fiúiskolában is.

Pater Faragó Fábián 1879-ben született Szabadkán. Középiskolai tanulmányai elvégezte tán Szombathelyen teológiát hallgatott, majd a bajai rendi intézetbe ment. 1901-ben Kalocsán szentelték pappá.

A pécsi szigeti külvárosi plébánai segédlelkésze, majd rövidesen helyettes házfőnök lett. 1911-től Gyöngyösön plébános és házfőnök, 1912-től Simontornyán házfőnök. 1913-tól Szécsényben, 1914-től Pécsett, 1918-tól pedig Kecskeméten szolgál. Itt már mint rendi tanácsos. 1922-től Szigetváron működött.

1926-ban lett a szolnoki Szent Ferenc rendi házfőnök.

Semsén (Abaúj-Torna vármegye) született. Középiskoláit és zenei tanulmányait Kassán, a tanítóképzőt Baján 1901-ben végezte.

Pályáját mint kántortanító kezdte meg Buzitán, majd Királyhidán, Dunakilitiben működött. 1920-ban helyezték Szolnokra, ahol az állami polgári leány és fiúiskola énektanára, majd amikor állását leépítették az elemi iskola igazgatója lett.

Számos dalárdát szervezett Szolnokon. Több elismerésben is részesült az egyházi zene és énekkari szervezőmunkája okán.

Az I. világháborúban orosz hadifogságba került 1915-ben. 1918-ban megszökött.

Szücs Aladár magyar királyi mértékhitelesítő főellenőr. Kőtelken született 1883-ban. Iskolai tanulmányait Újpesten és a felsőipari iskolát Budapesten végezte.

Több magánvállalatnál dolgozott, majd 1909-ben állami szolgálatba lépett. A kecskeméti mértékhitelesítői munkája után Győrben és Budapesten dolgozott. 1930-ban lett a szolnoki mértékhitelesítő hivatal vezetője.

Az I. világháború alatt katonaként szolgált.

Hivatásán kívül sokat foglalkozozott a sporttal, számos kör vezetője volt.

Deák Károly magyar királyi pénzügyőri főbiztos Budapesten született 1877-ben. Pályáját Nagyszalontán kezdte, majd Nagyváradon, Belényesen, Székelyhidán, Pécsen, Budapesten működött. Budapesten két évi tanított a pénügyőri újonciskolában. Ezután került Szolnokra.

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon után. Budapest, 1930.