A tiszaburai református templomot 1799 és 1806. között építették egy, a 15. században épült gótikus kőtemplom bővítésével, melyhez a főhomlokzat előtt álló kőtornyot emeltek. A hajó déli oldalán előcsarnok található. Az egyhajós, poligonális záródású templom támpillérek nélküli szentélyében bordás boltozat, zárókő és gótikus ablak látható. A hajóban síkfödém, nyugati végén öntöttvas oszlopon faszerkezetű orgonakarzat. A padlózat tégla. A 19.

1949 tavaszán a belügyminiszter 122.090. (1949.III.) 1-2. számú rendelete alapján a szovjet hősi temetőket és sírokat összeírták. A felmérés tartalmazza az eltemetettek számát, sírbakerülésük időpontját. Ha ismert volt, az elesettek nevét, születésük és elhalálozásuk időpontját is. Megyénkben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található 2585/1949.

Z. Balázs szarvaskői várnagy I. Ferdinandtól 1553-ban Alattyánban, Burán nyer birtokrészeket. (O. L. Bécsi K. K. III. 116.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

III. Ferdinandtól 1655. évi márczius 15-én T. Gergely, neje Katalin, fiai István, János, Pál, Mátyás nemeslevelet nyertek a következő czímerrel:
Vörösben zöld alapon kardot tartó oroszlán; sisakdisz: felnyuló vértezett kar karddal: takarók: kék-arany, ezüst-kék.
Kihirdette 1655-ben Hevesmegye Füleken tartott közgyülésén.
(1655. év 24. jkl.)
János fia István az 1724. évi investigatió idején Kiskörén lakott, majd Tiszaburára, 1752-ben pedig Nádudvarra költözött s ez alkalomból bizonyságlevelet nyert.
(1752. év 78. sz. 26.

Csoma József Abaújvárm. nemes családjai cz. munkájának 665. lapján emlitést tesz egy T. családról, melynek II. Rudolf által 1578. aug. 24-én adott armalisát 1580-ban vármegyénk hirdettette ki s mely az abaújmegyei Szentandráson lakott.
Nekünk nincsenek adataink a családról.
Kétséges, hogy ezen családból származtak-e az 1699. évi összeirásban szereplő Ferencz örvényi, kiskörei és burai, Pál verpeléti lakosok.

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Tornamegyéből Ferencz fia György Sziliczéről Tiszaburára költözött s 1762. évben igazolta saját és János, Márton, Péter nevű fiai nemességét.
(1753. év 50. sz. 83. jkl. 1762. év 477. jkl.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

(recski és derecskei)
A családnak nevet adó Recsk helységnek már a XIV. század derekán birtokában voltak R. László fia Miklós comes, Marczel fia Farkas és Mihály fia András.
1427. évben R. Tamás - ki előzőleg már Utason, Sároson, Eperjesen és Dobfenéken is földesúr volt - és fiai Pál, Miklós és Tamás zálogba vették figei '''Csathó''' László fia Miklós péterfalvi és domaházi birtokrészeit.
Az emlitett Miklós 1447.

(otrokocsi)
A gömörmegyei Otrokocsból származott át Hevesbe 1713. év körül Gáspár fia István. (1713. év 92. sz. 309. jkl.) Az 1724. évi investigatió alkalmával úgy ő, mint fia Pál gyöngyösi lakosok voltak.
Másik fia volt Ferencz, Károlyi Sándor gróf tisztje, ezé pedig Ignácz gencsi (Szatmárm.) lakos, a ki 1769. évben nemesi bizonyságlevelet nyert. (1769. év 232. sz. 246. jkl.)
1749. évben Gömörmegye bizonyitványával igazolta nemességét János tiszaburai lakos.
(1748. év 98. sz. 1749. év 373.

(buzini) báró és gróf
Ezen Horvátországból származó család a buzini vár ura volt s innen vette előnevét is. Első ismert őse 1300. körül Péter. Ennek fiai voltak Kegel és Márton. Kegel lett a család fentartója s ezért nevezték magukat utódai Kegel-fiaknak (Kegelvics, Keglevics). Kegel fia I. István, ezé I. Simon (1436.), ezé II. Simon, ezé a többi közt II. Péter (1520.), a jajczai hős, ezé III. Simon (1561.), neje gersei Petheő Magdolna, ezé III. György horvát al-bán 1601. évben, neje Istvánffy Katalin, ezé a többi között IV. Péter, a horvátországi és II.

1699. évben István tiszaroffi és tiszaburai birtokos.

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.