Józsa Pál tanító, iskolaigazgató. Tanított Törökszentmiklóson, Tiszaburán, Kenderesen. 1857-ben került Kisújszállásra. Rajzot tanított. Festett és irodalmi cikkeket is írt.

Forrás:

Józsa Pál (1848-1917) = Kisújszállás és Vidéke (1917.06.17.)

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megépült Gróf Szapáry Gyuláról elnevezett közúti híd Tiszabura és Abádszalók között. 2013 tavaszán adták át a nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó vízbeeresztő és -leeresztő csatornája felett átívelő hidat.

Tiszabura és Abádszalók közötti határban emelték a több száz méteres Mirhó-gátat 1787-ben. A gát építésének 200. évfordulójára emelt kompozíció Györfi Sándor szobrászművész alkotása.

A rendszerváltozás után, 1991-ben emeltek kopjafát a 2. világháború tiszaburai áldozatai emlékére. Az emlékműn kapott helyett két márványtábla, amelyeken a hősök neve olvasható.

Barócs János 1826. január 23-án született Áporkán (Pest megye). Középiskoli tanulmányait Kunszentmiklóson és Kecskeméten folytatta. A budapesti egyetemen szerzett mérnöki oklevelet 1846-ban.

1986-ban Rénes Imre helyi állatorvos ötlete nyomán Tiszabura község szülötte, dr. Berrár Mihály (1884-1929) egyetemi tanár tiszteletére emléktáblát avattak a Lenin Termelőszövetkezet székházának falán. 1986. október 30-án Tamás László, a sebészet és szemészet tanszékvezető egyetemi tanára leplezte le az emléktáblát.

Berrár Mihály állatorvos, egyetemi tanár Tiszaburán született 1884. december 5-én. A budapesti egyetemen végzett tanulmányai után 1906-ban az élettani intézet tanársegéde lett. Több külföldi tanulmányút után 1912-ben a M. kir. Állatorvosi Főiskola Sebészeti és Szemészeti Tanszékének és Klinikájának segédtanárává, majd 1921-ben nyilvános rendes tanárává nevezték ki. 1924-ben a sebészet és a szemészet rendes tanári képesítését is megszerezte.

Az Erzsébet Ligetben 1928. május 6-án avatták fel a Müller Tibor műépítész által tervezett Hősök szobrát Tiszaburán.

A kúria felépítésének ideje és építtetője ismeretlen. Az 1861–66-os II. és az 1883-as III. katonai felmérés egy téglalap alaprajzú, középrizalitos épületként tüntette fel az épületet, amelyet a hagyomány szerint a "Fazekas nővérek" tulajdonát képezte. Az egyszerű kiképzésű épületet 1889-ben vásárolta meg a bárczai Bárczay család. A tulajdonos, Bárczay Gyula nászajándékba kapta a kúriát édesapjától.  1894-ben a kúriát felújították.