Lévay Mihály címzetes püspök, a nemzetgyűlés választott képviselője 1862. szeptember 24-én született Vácott. Pappá szentelése után 1885 és 1897 között Újszász lelkésze volt. Ezalatt az idő alatt esperessé, majd apáttá nevezték ki.

Forrás:

A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.

1918-ban Bartók Béla népzenei gyűjtőútján járt a településen. Munkájának eredménye 155 lejegyzett népdal lett. A centenáriumra emlékezve az Újszászi 4H Egyesület a 25. Dalostalálkozó alkalmával avattak emléktáblát az újszászi művelődési ház falán.

Forrás:

Pál Brigitta: Dalos találkozó = Újszászi Híradó (2018.10.): 27.

Nagy Gábor 1959. április 8-án született. Általános és középiskoláit Újszászon végezte. A tanulás, majd a munka mellett rendszeresen sportolt. A zagyvarékasi kézilabdacsaoat tagja volt.

1977-től a Béke Szövetkezetben szállításvezetőként dolgozott. 1993-ban vállalkozást indított. A Diákbusz Kft tulajdonosa és ügyvezetője volt, majd 2000-ben a zagyvarékasi polgármesteri hivatalban vállalt állást. Műhelyvezetőként segítette a hivatal működését.

Molnár Péter  Magyar Szocialista Párt tagja volt.

2002 óta polgármestereként vezette Újszász városát.

2018. július 6-án hunyt el. Az újszászi temetőben helyezték örök nyugalomra.

1941. február 2-én született Mezőtúron. Szegeden szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát. Az 1964-ben került Újszászra feleségével, Veréb Éva (1942-2010) védőnővel. Több évtizeden át tanított az újszászi gimnáziumban.

2018. augusztus 22-én hunyt el. Az újszászi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás:

Vígh László: Búcsú Vincze Zoltántól = Újszászi Híradó (2018.09.): 13.

Az újszászi római katolikus templom közelében 2006-ban épült egy kápolna. A szakrális épület bejáratánál Jézus szobra tekint a hívőkre, a kápolna belsejében Szűz Mária szobra látható. 2018-ban került sor a szobor és a kápolna felszentelésére. A misét Miklós János plébános celebrálta.

Forrás:

Gazdag birtokos család sarja Pusztamonostoron. Tanulmányainak végeztével gazdálkodott. Jász-Nagykun-Szolnok megye három, és Pest megye egy községében voltak birtokai.

Márkus József (Jászárokszállás 1848–1920-as évek) édesapja Márkus József (1827–1901) az 1880-as években főbíró volt Árokszálláson. Gimnáziumi tanulmányait és a jogi tanfolyamot is Egerben végezte. 1873-ban letette az ügyvédi vizsgát, és a jászberényi királyi törvényszék írnoka lett. Ugyanekkor szülővárosában ügyvédi irodát is nyitott. 1874-től Jászárokszállás város tiszti ügyészévé és a közbirtokosság jogtanácsosává választották.

Nagy János 1931-ben született Újszászon. Műszaki érdekeltsége vezérelte a villanyszerelő pályára. Szolnokon helyezkedett el. 1954-ben, miután letöltötte sorkatonai szolgálatát, az újszászi sportegyesület sakkosztályába jelentkezett. 1962 és 1988 között, 36 éven át játszott a Szolnok megyei I. és a megyei II. osztályban, az OB II-ben és au OB I/B-ben. Szakosztályvezetőként 1992-ben felkérték a Sakk Szabadföld Kupa országos döntőjének megrendezésére. 1992-2002 között a labdarúgó szakosztály munkájában is tevékenyen részt vállalt.

1949 tavaszán a belügyminiszter 122.090. (1949.III.) 1-2. számú rendelete alapján a szovjet hősi temetőket és sírokat összeírták. A felmérés tartalmazza az eltemetettek számát, sírbakerülésük időpontját. Ha ismert volt, az elesettek nevét, születésük és elhalálozásuk időpontját is. Megyénkben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található 2585/1949.