Rózsa Imre 1925. június 29-én született Hatvanban. 1940-ben került a Jászberényi Tanítóképzőbe. 1945-ben diplomázott. Majd Szegeden a Pedagógiai Főiskolán folytatta tanulmányait. 1949-ben szerzett tanári végzettséget. Ebben az évben kötött házasságot Szentkirályi Tóth Klára tanítónővel. Két gyermekük született: Gábor (1950) és György (1953). Egerbe helyezték, azonban mivel ott feleségének nem tudtak tanítói állást biztosítani, így Szajolban telepedtek le. Négy éven keresztül tanítottak itt. 1953-ban a szolnoki Közgazdasági Technikumban kezdett dolgozni.

Kovács Gábor 1931. június 24-én született Újszászon. Édesapja Kovács Gábor pályaőrként dolgozott, édesanyja Nagy Mária a család háztartását vezette. A szatmárnémeti bentlakásos, két tannyelvű gimnáziumban kezdte középiskolai tanulmányait, amelyet a háború miatt a Szolnokon fejezett be.
A Jászberényi Tanítóképzőben tanult tovább. Gyakorló évét a Kláratelepen, egy osztatlan tanyasi iskolában töltötte.

Szegedi Gyula István 1936. február 21-én született Újszászon. Édesapja Szegedi Kálmán kisiparos cipészmester, édesanyja Dalmadi Mária háztartásbeli. Általános iskolai tanulmányait Újszászon végezte. Tagja volt az 1946-ban megalakult Magvető cserkészcsapatnak. 1947-ben tagja volt a Hatvanban megrendezett Eucharisztikus Napokon fellépő újszászi egyházi ifjúsági énekkarnak. 16 éves korában a megyei I. osztályú felnőtt labdarúgó csapat tagja volt.

2012-ben avattak emléktáblát dr. Szegedi Gyula (1936-2013) akadémikus, immunológus szülőháza falán Újszászon (Kossuth út 20.).

Forrás:

Elhunyt dr. Szegedi Gyula = Újszászi Híradó 23. évf. 11. sz. (2013. november) p. 5.

Varga Ferenc: Végső búcsú prof. dr. Szegedi Gyula István professzortól = Újszászi Híradó 23. évf. 12. sz. (2013. december) pp. 7-9.

A római katolikus templom külső északi falán található az 1. világháborúban elesett újszászi hősök emléktáblája. A márványtáblán 149 hősi halott neve olvasható.

Szathmáry György költő 1928. július 10-én született Szolnokon. Szülővárosában végezte el a középiskolát. A Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Ekkor született versei miatt már összetűzésbe került a korabeli kommunista hatalommal. 1946-ban az ÁVÓ őrizetbe vette egy éjszakára. A Pázmány Péter Tudományegyetem történelem-filozófia szakán kezdte meg felsőbb tanulmányait.

A régi kastély eladása után Orczy Andor új rezidenciáját a Szarvas-ér és Szarvasmalom körüli ligeterdős területen emleltette. A kastélyt övező park tervszerű kiépítésére a 19-20. század fordulóján került sor. Orczy Zsuzsanna 1935-ben eladta a kastélyt az Isteni Megváltó Leányai apácarendnek, amely zárdát, valamint az idős apácák számára otthont és egészházat alakított ki az épületben.

A kastély 1830 körül épült klasszicista sítlusban a tulajdonos, Orczy György megbízásából, Zofahl Lőrinc tervei alapján. A kastély az 1800-as és 1900-as évek fordulóján cserélt először gazdát, amikor Orczy Andor eladta gróf Dessewffy Emilnek, mivel elkészült az Orczyak új rezidenciája a Szarvashalom körüli ligeterdő területén.  

Vörösmarty Mihály (1800-1855) 1849. január első napjaiban a Pestről Debrecenbe menekülő kormánnyal együtt érkezett Szolnokra. Családjával a kemény télben szekéren kellett folytatnia az utat. Vörösmarty, hogy alig 8 hetes kislányát a többnapos út viszontagságaitól megkímélje, Vörösmarty Jánoshoz, az Orczy-birtok gazdatisztjéhez vitte.

A Dózsa György úton, a Gimnázium és Szakközépiskola épülete előtt áll Petőfi Sándor (1822-1849) és [[kossuth-lajos-1802-1894 | Kossuth Lajos]] (1802-1894) mellszobra. [[turza-ferenc-1945 | Turza Ferenc]] szobrászművész alkotásait egy időben avatták fel 1999 októberében.