Az egykori vízimalomnál állt a késő barokk stílusú szakrális szobor a jászfényszarui Lehel út végén. Eredetileg a Zagyva déli partján állították fel. A szoborállítás pontos ideje nem ismert. Az alkotáson nincs évszám és szöveg. 1925-ben a zsámboki hídhoz helyezték át, majd négy évvel később, 1929-ben helyeztek át mai helyére.

A felső temetőben a kápolnával egy időben, 1880-ban készült el a 14 stáció, amelyet a hívek többször is felújítottak. Legutoljára 2000-ben. A renoválás dátumát és az adományozók nevét egy-egy márványtábla jelzi.

Az alsó-temetőben található kápolna 1791-ben épült. 2006-ban újították fel, melynek alkalmából emléktáblát is állítottak.

Emléktáblát avattak a régi orvosi rendelő (Dózsa György út 13) falán 2001. október 21-én a fényszaruról elszármazott orvosok találkozója keretén belül a Fényszaruiak Baráti Egyesülete kezdeményezésére. Az Orvosok Emléktábláján dr. Hortáver József (1886-1968) községi orvos és dr. Sándor Imre (1910-1985), az első helyi születésű körzeti orvos 1946-1962 között a településen végzett gyógyító munkásságát örökíti meg.

Forrás:
Jászsági lokálpatrióta közösségek tevékenysége. Jászfényszaru, 2013.

Litkei Antal (1913-1997) prépost születésének 100. évfordulója alkalmából avattak emléktáblát 2013. június 16-án a római katolikus plébánia falán. Az egyházfi Jászfényszarun eltöltött szolgálata előtt tisztelgő márványtábla Tóásó Tibor kőszobrász alkotása. A Litkei Antalt ábrázoló bronzplasztika Szabó Imrefia Béla szobrászművész alkotása.

Forrás:

Tóth Tibor: Emléktábla-avatás Litkei Antal születésének centenáriuma alkalmából = Mi újság Fényszarun? 2013. 7. sz. 2. p.

2013. augusztus 19-én a jászok betelepedésének 770. , valmint Jászfényszaru várossá avatásának 20. évfordulója alkalmából állították fel IV. Béla (1206-1270) mellszobrát a település főterén a jász-kun együttélés szimbólumaként. A szobor Györfi Sándor alkotása, amely az újonnan kialakított főtéri parkban kapott helyet. A helyi általános iskola is ekkor vette fel a második honalapító IV. Béla király nevét.

Forrás:

Jászfényszaru keleti városrészében állították fel a cigányzenészek emlékművét 2013. május 17-én. Az Alvég egykori vályogvető tava helyén létesült szabadidőparkban most felavatott emlékkő a helyi zenész cigányok előtt tiszteleg. Az avatóünnepségen Mága Zoltán megyei kötődésű hegedűművész is részt vett. Az emlékmű reliefje Szabó Imrefia Béla szobrász alkotása.

Alatta Juhász Gyula Dankó Pistának című költeményének második versszaka olvasható: "Húzd rá cigány, te örök, te áldott,/ Virulj mindig, dicső nótafa,/ Halhatatlan híred ragyogását/ Be ne födje feledés hava! "

1994. október 8-án a helytörténeti gyűjteményt őrző tájház falán Kiss József (1924-1989) emléktábláját avatta fel a helyi önkormányzat, a Fényszaruiak Baráti Egyesülete és a Művelődési Ház.

Forrás:

Emléktábla-avatás. Redemptio (1994.12.):  7. 

Szabó János: Emléktáblát avatnak Fényszaruban. Jászkun Krónika (1994.10.08.): 4.

Török Lőrinc Jászfényszarun született. 1841-től a 9. Miklós huszárezredben szolgált. 1848 szeptemberében Jellasics ellen harcolt. Októberben ezrede besorolt a honvédségbe. A szabadságharc végén hadnagy. 1849 végén besorozták a császári hadseregbe. 1851-ben szerelték le.

Forrás:
Besenyi Vendel: Akikre eddig nem emlékeztünk = Redemptio 13. évf. 5. sz. (2006. október) 4-6. pp.

Molnár Károly Jászfényszarun született. Kőműves volt, aki a szabadságharc alatt a Lehel huszárezredben szolgált. Hadnagyként fejezete be a háborút. 1850-ben besorozták a 12. huszárezredbe. 1855-ben rokkantként bocsátották el.

Forrás:
Besenyi Vendel: Akikre eddig nem emlékeztünk = Redemptio 13. évf. 5. sz. (2006. október) 4-6. pp.