Tiszagyenda

warning: Creating default object from empty value in /data/web/www_zounuk/sites/all/modules/i18n/i18ntaxonomy/i18ntaxonomy.pages.inc on line 34.

Római katolikus templom (Tiszagyenda)

A település 18. században emelt első temploma leomlott. A tiszabeöi Hellebronth Géza földbirtokos 1897-ben telket adott az új templom számára és anyagilag is segítette az építkezést. Mivel szeretett barkácsolni, maga készítette el a templom belső dekorációját is.

Az 1900-ban elkészült római katolikus templomot Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel.

Bors-halom (Tiszagyenda)

A Bors-halom egy bronzkori tell-telep (lakódomb) Tiszagyenda határában, és Kunhegyestől nyugatra. Az elnevezés a határrész birtokosáról kapta. A Bors család valószínű, hogy a kabar származású Miskolc nemzetség ősei voltak. A halom már az 1521. január 14-i határjárás jegyzőkönyvében is e földrajzi néven szerepel.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Repeczky

1699. évben Gyöngyösön, Taron, Patán, Verpeléten, Tarjánban, Visontán, Szajlán, Detken, Domoszlón, Karácsondon, Fegyverneken, Pélyen, Örsön, Kürüben, Gyandán, Abádon, Tarnóczán volt birtokos.

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Kompolthy (1319)

(nánai és visontai)
Az Aba nemzetségből származott történelmi nevezetességű család, mely nevét és előneveit a megyénkbeli Kompolt, Kisnána és Visonta községektől vette.
Őse Compold a XIII. század elején élt.
Mivel még a XVI. század elején kihalt, a vármegyei levéltár irataiban és jegyzőkönyveiben sehol sem maradt fenn emléke.
A családra vonatkozó XIII-XV. századbeli oklevelek Hevesvármegye történetében már közölve voltak.
(I. 267-290.)
Ezek kiegészitéseképen - saját kutatásaink alapján - emlitést teszünk még a következőkről:
1319. évben I.

Haller

(hallerkői) báró és gróf
A családtörténeti irodalomból eléggé ismeretes ősrégi nürnbergi patriczius család.
(Turul. 1886. 1896. év 146. l.N. I. V. 26. M. Nemz. Zsebk. I.)
I Mátyás király idejében Ruprecht (+ 1504.) Erdélyben telepedett meg s megalapitotta a magyar ágazatot, mely 1433., 1521., 1528. években czímerbővitéseket, 1699. évben bárói, 1713. majd 1753. években grófi rangot nyert.
(Erd. K. K. V. 503. X. 253.)
Ruprecht fiától, Pétertől, származott többi közt Gábor (+ 1608.), ennek fiai pedig voltak István és György.

Gosztony

(kövesszarvi és gosztonyi, illetőleg gosztonyi és krencsi)
Vasmegyei eredetü régi előkelő család. Ismert első őse gyanánt a genealogusok azon Miklóst tekintik, a kit Miklós és Mihály nevü fiaival, Máté és Fülöp nevü testvéreivel együtt V. László király a nemesek sorába vett fel s Kövesszarvat adományozta nekik. A család azonban, mint az oklevél megjegyzi, már előbb is nemes, vagyis várjobbágy volt s csupán rágalom folytán jutott a várőrök sorába.
(Fejér: Cod. Dipl. IV. III. 525.)
I. Mátyástól 1467. évi ápr. 24-én Kövesszarvi másk.

Domoszlói

Hevesmegye kihalt régi családja, mely nevét Domoszló községtől vette. Ismert törzse a XIV. század közepén szerepelt Gergely, kitől a család néhány izen való leszármazása ez:

Bessenyey

(nagybessenyői). A Szalók nemből való ősi birtokos családja vármegyénknek, mely nevét Bessenyő (ma Besenyőtelek) helységétől vette. Alapitója Márkus 1322-ben már birtokos volt Bessenyön. Fiai László, Miklós és Imre. V. László királytól Mihály 1452-ben czímerlevelet, Mátyás királytól pedig 1461-ben Therpesi Péter fia Miklós magszakadása folytán ennek terpesi és széki birtokára adományt nyert.
(1764. év pp. 768. sz.)
1576-ban szerepelnek B.

Csapó Loránt Pál

dr. ügyvéd * 1897. Arad. Kat. akadémiát végzett, a 7. husz. e.-ben, gyalogságnál és vadászoknál harcolt, a nemz. hadseregben is szolgált, összekötő tiszt volt a bpesti román főparancsnokságnál. Egy szolgálati útja alkalmával Erdélyben elfogták, halálra ítélték, de kicserélték. 1920-ban a bpesti dandárbíróságnál szolgált, 1924-ben ügyv. oklevelet nyert, azóta ügyvédi gyakorlatot is folytat és Pusztagyendán gazdálkodik. A III. o. kat. é. k., 2 SL, II. o. német vaskereszt stb. tulajdonosa.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kováts Endre

ny. rk. elemi isk. igazgató * 1868. Pusztagyenda. Oklevelét Kassán szerezte, nevelő volt Pusztafolyáson, majd tanító Mezőnyéken és Bessenyőn; 1900 óta van Kisújszálláson, 1929-ben vonult nyugalomba. Az Uri kaszinó tagja, a gimnáziumi segélyegylet alapító tagja. - Felesége: ''Tánczos Julianna''.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Syndicate content
UMFT