Tiszagyenda

warning: Creating default object from empty value in /data/web/www_zounuk/sites/all/modules/i18n/i18ntaxonomy/i18ntaxonomy.pages.inc on line 34.

Baldácsy Antal (1803-1878)

A nemes szívű báró Baldácsy Antal végrendeletében vagyonának jelentős részét egy alapítvány létrehozására hagyta. A 1876. október 19-én kelt végrendeletével, majd annak 1877. május 20-án kelt toldalékával a magyarországi protestáns egyházaknak örök tulajdonul hagyott több mint 8000 holdnyi földbirtokot mindennemű tartozékaival együtt. Baldácsi-féle alapítvány 1880-as évek közepén kezdte meg jövedelmének a végrendeletben meghatározott célokra való szétosztását.

Szovjet katonai sír (Tiszagyenda)

1949 tavaszán a belügyminiszter 122.090. (1949.III.) 1-2. számú rendelete alapján a szovjet hősi temetőket és sírokat összeírták. A felmérés tartalmazza az eltemetettek számát, sírbakerülésük időpontját. Ha ismert volt, az elesettek nevét, születésük és elhalálozásuk időpontját is. Megyénkben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található 2585/1949.

Kontra József (1952-2014)

Kontra József 1952. május 4-én született Tiszagyendán. Itt járt általános iskolába. Tanulmányait a szolnoki Gépipari Technikumban folytatta. A mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolán szerzett gépészmérnöki oklevelet.

Két évig szolgált sorkatonaként, majd Kunmadarason, a Középtiszai Állami Gazdaságban kezdett dolgozni. Később a Mirhó-Kisfoki Vízgazdálkodási Társulathoz került.

Kormópusztai emlékmű (Tiszagyenda)

Kormó-pusztán az 1950 nyarán alakítottak ki kényszermunkatáborokat, ahová az ország déli határsávjából 81 családot telepítettek ki. A Bács-Kiskun megyéből idetelepített magyar, német és bunyevác nemzetiségű emberek zömmel gazdálkodó parasztok, kisebb számban falusi kereskedők és kocsmárosok voltak, akiket "reakciós"-ként megbélyegezve kényszerítettek otthonuk elhagyására. Tiszagyendán két emléktábla is őrzi a kommunizmus áldozatainak emlékét.

Kormópusztai emléktábla (Tiszagyenda)

Kormó-pusztán az 1950 nyarán alakítottak ki kényszermunkatáborokat, ahová az ország déli határsávjából 81 családot telepítettek ki. A Bács-Kiskun megyéből idetelepített magyar, német és bunyevác nemzetiségű emberek zömmel gazdálkodó parasztok, kisebb számban falusi kereskedők és kocsmárosok voltak, akiket "reakciós"-ként megbélyegezve kényszerítettek otthonuk elhagyására.

2. világháborús emlékmű (Tiszagyenda)

Pusztagyendán 1944. október 13-án értek véget a harcok. A helyi hősöknek 2009 tavaszán állítottak emlékművet. A szobor Györfi Sándor szobrászművész alkotása. A katonák neve az emlékmű posztamensén olvasható.

Forrás:

Szabó Miklós, D.: Emlékművet avattak a gyendai hősöknek = Új Néplap 20. évf. (2009. május 19.) 116. sz. 16. p.

Ady Endre-szobor (Tiszagyenda)

Tiszagyenda

Csapó-kúria (Tiszagyenda)

A kúriát dr. Csapó Lóránt Pál  építette, aki 1932-ben szerzett birtokot Pusztagyendán. Ezután kezdett a klasszicista stílusú kúriákat idéző nyári rezidencia építésébe. A földszintes, téglalap alaprajzú épület jellegzetessége a főhomlokzat középső részen kiemelkedő timpanonos portikusz, amely 2-2 pilléren nyugszik. Belseje kéttraktusos elrendezésű. Az épület alápincézett.

Hellebronth-kúria (Tiszagyenda)

A tiszabeöi Hellebronth család otthona a 19. század első felében épült. A kúria magja egy téglalap alaprajzú, középrizalittal ellátott épület volt, amelyet később oldalszárnyakkal egészítettek ki. Így nyerte el mai öszetett formáját. Az oldalszárnyak földszintesek, a középrész egyemeletes. A főhomlokzat közepén egyemeletes, vasszerkezetes üvegfalú középrizalit (télikert) lép ki a fal síkjából. Az oromzatán egykor lombfűrészdíszítés volt.

Református templom (Tiszagyenda)

Tiszagyenda

Syndicate content
UMFT