A képviselőtestület 2010 végén döntött az emlékmű felállítása mellett, amelynek elkészítésére a tószegi Hegedűs József fafaragót kérték fel. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából avatták fel a Trianoni Emlékművet 2011 júniusában a tószegi Hősök terén.

Az első világháborúban Tószegről ezerháromszázan vonultak be. Közülük 126 sohasem látta viszont faluját.

A szolnoki famunkások sztrájkmozgalmának emlékére állították fel Szabó László (1927-2002) szobrászművész domborművét 1966-ban. A monumentális ötalakos kompozíciót a Dancsi József téren álló víztorony tövében kialakított parkban helyezték el. A rendszerváltást követően a park gondozása abbamaradt. Ismeretlenek az emlékműben is kárt tettek. 2011-re, a környék lakóinak összefogásával megújult az emlékmű környezete. Majd az önkormányzat tulajdonában lévő emlékmű renoválására is sor került.

A Nagy Háború után a város anyagi helyzete csak 1920-as évek közepén tette lehetővé, hogy emlékmű felállításába fogjon. 1924-ben alakult meg a "hősi emlék szoborbizottság", amely a három felkért szobrász: Kisfaludy Stróbl Zsigmond (1884-1975), Sidló Ferenc (1882-1954) és Szentgyörgyi István (1842-1931) tervei közül választották ki a megvalósítandó emlékművet.

A Horthy-korszakban, 1934 márciusában, Budapesten felállították az 1918-19-es nemzeti vértanúk emlékművét. A szoboregyüttes egyik mellékalakja, a sárkányölő férfi gipszmodelljét alkotója, Füredi Richárd szobrászművész Szolnok városának adományozta. Az olajfestékkel preparált szobor a Tisza Szálló gőzfürdőjének árkádja alatt kapott helyet, hogy az időjárás viszontagsáégaitól megvédjék. Talapzatába bevésték az 1919. május 3 és 7.

A településen élők nehéz napokat éltek meg 2006 tavaszán. Április 21-én 12 órakor rendelték el az árvízi helyzet miatt Szelevény kiürítését. A Körös-torokban átáztak a gátak a hatalmas víztömeg miatt. A veszély elmúltával emlékoszlopot állítottak a Hősök terén. A 3 méter magas terméskőből  emelt emlékoszlop felső harmadában található egy vonal, amely azt a magasságot jelzi, ameddig a vízszint érhetett volna, ha bekövetkezik a gát átszakadása. Az emlékmű tetején a Körös folyó hullámait  jelképező három fekete kőlap látható.

A Petőfi Művelődési Ház épülete előtt állt a kétnyelvű felirattal ellátott szovjet katonai emlékmű, amelyet a rendszerváltás után elmozdítottak.

Az első világháborúban elesett katonák emléke előtt tisztelgő szobrot 1923. november 11-én avatta fel K. Peths László nemzetgyűlési képviselő. A jászapáti hősi halottainak emelt emlékmű Görömbey Imre (1900-1967) szobrászművész alkotása, amelyet Vágó Pál (1853 – 1928) festőművész, a szoborbizottság elnöke adta át a városnak. A műkőből készült emlékmű talapzatán olvasható a 263 hősi halott helybéli katona neve is.

Az 1. világháborúban elesett hősök emlékére 1930. október 26-án állítottak emlékművet Jászfelsőszentgyörgy lakói. Az emlékművet Vass Viktor (1873-1955) készítette. A szobrot Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő avatta és dr. Kele István jászberényi apátplébános szentelte fel. A dunaharaszti mészkőből készült obeliszk tetején gömbön álló bronz turulmadár látható.

A Tőtevényi dűlőn található emlékmű középső kiemelt részén a Jászberény Tőtevény tanyasi iskola körzet hősi halottainak névsora olvasható. A műkő emlékmű egy kisebb dombon áll. A magasabb középrészen látható kereszt a "Szebb jövőt" feliratot tagolja ketté.