Az 1923 augusztus 3-án tartott közgyűlésen jelen volt Fülöp József ezredes a HEMOB képviseletében, aki néhány emlékműtervet mutatott be. Tiszaszentimre képviselőtestülete egyhangúlag Horváth Géza szobrászművész emlékművét választotta. Az emlékmű leleplezésére 1924. november 9-én került sor.

A törökszentmiklósi képviselőtestület 1924 végén szoborbizottságot alakított gr. Almássy Imre elnökletével. 1926 elején  hírdették ki a pályázatot, amelyre Gách István, Székely Károly, Szentgyörgyi István és Debreczeni Tivadar szobrászművészeket kérték fel. A bizottság Székely Károly pályaművét fogadta el. 1926 október 30-án kötötték meg a szerződést a szobrásszal. Nóvák Sándor képviselő indítványozta, hogy az emlékmű talapzatára a magyar címert helyezzék el. Az elesettek neveit megörökítő táblákat a Gerenday-féle cég készítette.

Túrkeve város közgyűlése 1924. május 5-én határozott hősi emlékmű állításáról, ahol Fülöp József ezredes,a HEMOB küldötte mutatott be emlékműterveket. Pásztor János budapesti szobrászművész "Harcra kész huszár" című alkotását rendelte meg a település. A régi piactéren (mai Petőfi tér), a városháza előtt 1925. június 28-án leplezték le az emlékművet.

2018. május 24-én a szolnoki helyőrség és Szolnok vezetése megemlékezést tartott a helyi bázis névadójáról, Ittebei Kiss József (1896-1918) pilótáról. A légi irányítótorony előtt kialakított parkosított területen avattak emléktáblát a volt bajtársak emlékére.

Forrás:

2017. június 4-én avatták fel a Nemzeti Összetratozás Napján a törökszentmiklósi Turul Emlékművet a Hermann Ottó - Táncsics Mihály út kereszteződésében található közparkban.

Tiszasüly község 1. világháborús emlékművét 1928. szeptember 30-án avatták fel. Alkotója Székely Károly (1880-1941) szobrászművész volt. A két méter magas talapzaton egy honvédet ábrázoló műkőből készült alak áll. A talapzaton a tiszasülyi hősi halottak neve olvasható. Az emléktábla felirata: "Az 1914-1918. évi világháborúban a hazáért elvérzett és hősi halált halt fiai emlékére emeltette Tiszasüly község közönsége."

2018. június 22-én avattak emlékhelyet a Kátai Gábor Kórház díszudvarán az egészségügyi intézmény új épület fennállásnak 50. évfordulója alkalmából. A Semmelweis-napi ünnepség keretében leleplezett emlékmű egyik oldalán a kórház egykori igazgatói, a másikon a 49 Kátai-díjban részesült egészségügyi dolgozó neve és a kórház története olvasható.

Az emlékhely alkotója Györfi Sándor helyi szobrászművész.

Forrás:

A Szolnoki Művésztelepen 2018. május 1-jén avattak emlékoszlopot Inconnu művészeti csoport tiszteletére. Az emlékjel állítására a civil közösség megalakulásának 40. évfordulója alkalmából került sor. 1978. május első napján Bokros Péter (1957-2017), Molnár Tamás grafikusok, Csécsei Mihály, Morva Ibolya, Mészáros Bánk, Sípos Mihály, Kovács Miklós Szolnokon szerveződtek össze, hogy a klasszikus művészeti ágakban bemutassák alkotásaikat.

2018. április 16-án, a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja alkalmából, emlékkövet avattak Szolnokon a Hild téren. E helyen volt egykor a városban kialakított zsidógettó.

1944-ben a német megszállást követően összegyűjtötték a zsidókat. A megyeszékhelyen a belvárosban a Csarnok utcában alakították ki számukra egy kerítéssel zárt területet, ahol közel 1200 embert zsúfoltak össze.

A 4. sz. főút mellett Fegyverneken egy parkos területen emlékparkot alakítottak ki. A település önkormányzata 2012-ben döntött a park lértehozásáról. A kialakítási helyszínrajzot Horváth Ferenc építész készített el. Az emlékparkban az országzászló és Fegyvernek  történelmi eseményeit megörökítő kapuk lettek elhelyezve.