1946. június 6-án született Karcagon. 1964-ben mélyépítő technikusi végzettséget szerzett, és 1966-tól a szakmájában dolgozott. 1976-ban újságíró iskolát végzett, 1985-ben szerzett oklevelet az ELTE magyar-népművelődés szakán. A megyei napilapnál újságíróként működött 1974-től 1980-ig Szolnokon. Később Karcagra költözött vissza és a Nagykunsági irodalmi élet szervezőjévé vált. Dolgozott, mint művészeti előadó, könyvtáros és gimnáziumi tanár. A közéleti munkába is belekóstolt 1990-ben, amikor alpolgármester lett.

A Karcag határában található többszörösen károsított Sárga-halom már nem tekinthető kunhalomnak. Az egykori nagyméretű halom főtömegét elhordták, a maradék földet egybegyűjtve magasították "halommá".

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

A városból a keleti irányba kivezető út országút mentén az 1784. évi határtérkép egy Hármas-halmot jelez. A három halomból napjainkban csak egy maradt meg, az is erősen károsodott az elmúlt évszázadokban. A Vágott-halmot éveken át vegyszer- és műtrágyalerakatként használták, és a kopár oldalába a lefolyó csapadékvíz is völgyeket vájt.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

A Bengecsek egy határrész Karcag keleti részén. A földrajzi név kun eredetű, jelentése: ökröcske. A Bengecsek-halom a Kunlapos határrészen található. A 19. században még náddal benőtt mocsár volt, mivel a folyószabályozás előtt mellette folyt a Hortobágy vize. A halom közelében található gázló, a gazdag legelő és a nádtermő rét miatt több határper is folyt területéért az évszázadok alatt Karcag és Püspökladány között. Helyi mondák is megőrizték a halom történetét.

Az Angyalos kutat 1893-ban állították fel a város főterén. A magasított falú, nyolcszögű medencével, kovácsolt kerítéssel övezett kútépítményből tetején bronz angyal ült, szárnyakkal és kitárt karokkal. A posztamensen elhelyezett négy kifolyón érkezett az artézi víz, amely a medence körítőfalán keresztül négy csurgón folyt tovább. A vezetékes vízhálózat kiépítése után a kutat elbontották.

Dr. Szentesi Tóth Kálmán (1872-1946) Karcag egykori polgármesterének (1903-1918) mellszobra a Városháza első emeleti folyosóján található.

A Hármas-határhalom Karcag, Kisújszállás és Kenderes határainak találkozásánál fekszik. A halom csúcsán magasságjegy található.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

A hármas határhalom Karcag, Kunhegyes és Kunmadaras földjeinek találkozásánál emelkedik ki. A szép formájú halmot 1982-ben megcsonkították. A halom előterében ma is látható a Hortobágyra vezető hajóút kilométerköve. A halom csúcsán magasságjegy található.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Zádor és Ágota szerelmi történetére emlékező földrajzi nevek egyike a Karcag határában álló Asszonyszállási-halom. A legenda szerint az itteni faluban lakott Ágota, akibe beleszeretett a Kevibe való kun vitéz, Zádor. A halom földje középkori temetőt és egy 15. századi templom alapját rejti. Az egykori halom az emberi tevékenység miatt napjainkban egy alig észrevehető, alacsony kiemelkedés a pusztában.

Forrás:
Körmendi Lajos: Robinson az árokparton. Karcag, 1999.
Tóth Albert: Az Alföld piramisai.

Fontos határhalom volt Karcagtól kelet felé haladva, a Hortobágy-Berettyó mentén található Ágota-halom a Nagykunság és a Hajdúság között. A középkorban Szent Ágota tiszteletére egy kápolna állt a halom felett, amit a reformáció idején lebontottak. A kápolna tégláit beépítették a halom lábánál emelt Ágota Csárda falába, amely az 1950-es évekig működött. Mára egy erősen megbolygatott, befásított halom köszönti az arra járókat. A halom nevét Nagykunságban ismert Zádor és Ágota szerelmi történet után kapta.

Forrás:
Józsa Istvánné: Zádor és Ágota = Karcagi kincses kalendárium, 1993.