1948-ban született Jászfényszarun. 1968-ban lett a Nagyközségi Könyvtár munkatársa. Az intézmény vezetőjeként 1978-ban és 1987-ben Kiváló Munkáért elismerésben részesült. Szerkesztője a Mi újság Fényszarun? című helyi lapnak, valamint számos helyismereti kiadvány gondozásában működött közre.

Rácz Adolf klarinéten játszott, számos zenekarral járta a jászsági településeket. Hagyományos, népi és cigányzenével sokaknak okozott örömöt.

Forrás:

Búcsúzunk = Mi újság Fányszarun? (2016. február): 19.

1940-ben született Rimóczi István, aki az érettségi után a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait. 1962-ben szülőhelyén, Jászfényszarun körzeti orvosként kezdett el dolgozni. 1968-ban szakvizsgázott neurológiából. A nyíregyházi megyei kórházból a jászberényi szakrendelőbe került. 1975-ben pedig az újonnan kialakított kisvárdai ideggyógyászati osztály vezetésével bízták meg, amelyet 2013-ig látott el.

2015-ben, 75 éves korában hunyt el.

1871-ben született Rimóczi István jászfényszarui középbirtokos családban.  A mai Ady Endre út 5. sz. alatt állt egykori lakóháza. 1934-ben lett a település főbírája a 2. világháború után 1945 tavaszán megalakult új képviselő-testület megalakulásáig. A jászfényszarui Termelési Bizottság elnöke lett.

1951-ben hunyt el. Síja a helyi felső Szent Kereszt Temetőben található.

Forrás:

Rimóczi Miklós: 145 éve született Rimóczi Istán főbíró = Mi újság Fényszarun? (2016. február): 6-7.

Fehér József Jász-Nagykun-Szolnok megye és az ország vadásztársadalmának kiemelkedő egyénisége volt. Az 1980-as évek végén megyei fővadászként került a MAVOSZ intézőbizottságába, majd 1990-től 2015-ig a Jászsági Vadászati Térség elnökeként, a megyei vadászszövetség szakmai alelnökeként tevékenykedett. Négy cikluson keresztül az OMVK megyei területi szervezetének alelnöki tisztségét is betöltötte, ahol a vadászat mellett a sportvadászatot is koordinálta.

Kalácsy József 1837-ben született Tótalmáson. 1872 és 1877 között Jászfelsőszentgyörgy főjegyzője volt. Itt is nősült meg. 1873-ban vette feleségül Tóth Aloysiát. 1877. december 27-én hunyt el vízkórságban. Egy nappal később a helyi temetőben helyezték örök nyugalomra. Síremlékét 2015-ben újította fel. A sírkövet Tóásó Tibor jászfényszarui kőszobrász faragta újra.

Forrás:

Hebrony Alajos, az 1848-49-es szabadságharc katonája volt. Fia, Hebrony Kálmán plébános. Síremléke a jászfényszarui római katolikus temetőben található, amelyet 2015-ben újították fel. A síremlék megújítását és az emléktábla készítését Tóásó Tibor jászfelsőszentgyörgyi kőfaragó végezte. A síremléket Kiss Gábor plébános, a Szent Kereszt búcsú alkalmával szentelte meg a minap. A felújításban tevékeny részt vállalt Cserháti Béla, Ézsiás Vencel, Farkas Kristóf Vince, Kollár Csaba és Pető István.

Nádudvari László előadói munkakörben 1980 nyarán a Jászfényszarui Nagyközségi Közös Tanácshoz került. A rendszerváltást követően mint megbízott hatósági csoportvezetőként dolgozott a hivatalban. Szakértőként segíttte a Földkiadó Bizottság munkáját. 2012-től közbiztonsági referensként szolgálta a települést.

Jászfényszarun született 1913-ban. Zenei tanulmányait a Jászberényi Állami Tanítóképzőben fejezte be, ahol kántortanítói képesítést szerzett. Ezután Boldogon vállalt kántortanítói állást. Szerzeményei: magyar nóták.

Forrás:
A Magyar Muzsika Könyve. Budapest, 1936.

Bódi Margit 1940-ben született Alsóboldogházán. Általános iskoláit szülőhelyén végezte, majd a jászberényi Lehel vezér Gimnáziumban folytatta tanulmányait.

Érettségi után Jászfényszarun mint könyvelő helyezkedett el. 1962-ben pedig a jászkiséri iskolában helyezkedett el képesítés nélküli nevelőként. 1966-ban szerzett diplomét a jászberényi Tanítóképző Intézetben. A tanítás mellett a atynai diákotthonban éjszakai ügyeletet is vállalt. 1980-ban Jászkisérről Jászboldogházára került iskolaigazgatónak. Az intézményt 1990-ig vezette.