(bárdányi és erdőteleki báró és gróf)
Eredeti neve Buttlar volt, ősi fészke pedig Islitz város, az Oroszországbeli Kurland tartományban. Innen származott János-József báró ezredes, ki kevéssel a törökök kiüzése után, 1689. évben már mint az egri vár parancsnoka szepelt.
A nemességét tanusitó, Esterházy Pál nádor által kiállitott, oklevelet 1691. évben, a magyar indigenatus adományozásáról szóló, 1696. évi május 7-én kiadott oklevelet pedig 1696. évben hirdette ki a vármegye.
(1691. év 51. jkl. 1696. év 252. jkl. K. K. XXIV.

ny. áll. el. isk. igazgató * 1866. Gömörfüge. Oklevelét 1885-ben Egerben szerezte, tanított Nagyiványon, Ivádon, Csépán, Cibakházán, Versegen, Rimaszombatban, 1896-ban került vissza Cibakházára, 1926-ban vonult nyugalomba, azóta 39 holdas birtokán gazdálkodik. 22 elismerő s dicsérő okiratot kapott, az 50 éves uralkodói jubileumi emlékérem tulajd. - Megszervezte az Olvasókört, az Ipartársulatot, a Kath. legényegyletet; a Népkönyvtár vezetője. - Felesége: ''Dékány Erzsébet'', gyermekei: József, Margit, Erzsébet, Anna, István, Béla, Mariska, Albert, László és Katalin.

=== Forrás: ===
Dr.

esperes-plebános * 1871. Gyöngyöspata. A teológiát 1893-ban Egerben végezte. Lelkészkedett Kistályán, Sajógalgócon, Nagyivánban, Jászfényszarun adminisztrátor, Törökszentmiklóson hitoktató volt; 1905 óta jászalsószentgyörgyi plebános, 1910-ben lett esperes.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.